Az OMMK szeptemberi adatfelvétele szerint az elmúlt év második felében - nemzetgazdasági szinten - tovább javult a gazdálkodó szervezetek kapacitáskihasználtsága. A magas - 80 és 100 százalék közötti - kapacitáskihasználtsággal működő cégek aránya a fél évvel korábban készült felméréshez képest 1,4 százalékponttal emelkedett, míg az alacsony - 50 százalék alatti - kapacitáskihasználtságú cégeké gyakorlatilag változatlan maradt.
A kapacitáskihasználatlanságra panaszkodó cégek ennek alapvetően három okát jelölték meg: a belföldi kereslet szűkös voltát, a külföldi kereslet hiányát, valamint a tőkehiányt.
E három tényező csaknem 70 százalékban magyarázza a kapacitáskihasználatlanságot. A statisztikák szerint nemzetgazdasági szinten továbbra is a belföldi kereslet mutatkozik a legnagyobb visszatartó erőnek, az eddig készített felmérések során először fordult elő, hogy e tényező súlya még a mezőgazdaságban is megelőzi a tőkehiány említésének gyakoriságát.
A kapacitásbővítési szándékot jelző társaságok aránya ennek ellenére viszonylag magas a mezőgazdaságban, s továbbra is magasnak mondható a feldolgozóiparban, hiszen az érintettek 34,4 százaléka számolt be ilyen szándékról. A megkérdezett vállalatvezetők szerint idén az első félévben folytatódik a beruházásokat végrehajtó gazdálkodó szervezetek arányának emelkedése, az ezer fő feletti és a 301-500 fő közötti létszámot foglalkoztató társaságok közül minden harmadik szándékozik valamilyen beruházást végrehajtani ebben az időszakban. A továbbra is erős beruházási aktivitás elsősorban a feldolgozóipari cégeknek köszönhető, e körben a megkérdezettek 33,7 százaléka tervez beruházást, míg a mezőgazdaságban 24,6 százalék, az építőiparban 23,1 százalék, a kereskedelemben pedig 22,3 százalék ez az arány.
Az idén első félévi rendelésállományra vonatkozó felmérés szerint egyértelmű, hogy a mezőgazdasági cégek borús kilátásai idézik elő az összesített adatokból kitűnő pesszimizmust. E területen a gazdálkodó szervezetek mindössze egynegyede várja rendelésállományának első féléves növekedését, ugyancsak egynegyedük pedig csökkenésre számít.
Az adatokból kitűnik, hogy továbbra is a feldolgozóipari cégek helyzete a legkedvezőbb, csaknem 52 százalékuk számít keresletnövekedésre, s mindössze 9 százalékuk csökkenésre.
A nettó árbevétel növekedésére számító társaságok aránya a tavaly márciusban készült felmérés alapján 64,6 százalék volt, a szeptemberi adatfelvétel azonban ennél jobb adatokat - 65,5 százalék - mutatott, tehát a megkérdezettek némiképp alábecsülték lehetőségeiket.
Az idei első félévre vonatkozó prognózis szerint a megkérdezettek 63,5 százaléka számít árbevételének emelkedésére, ami alacsonyabb arány az előző félévinél. Az átlagot - összhangban a rendelésállomány alakulására vonatkozó előrejelzéssel - az árbevétel-növekedésre számítók esetében is a mezőgazdaság rontja, s a legkedvezőbb kilátásokkal e téren is a feldolgozóipar vághat bele az új esztendőbe.
A 4736 vállalkozás könyv szerinti vagyonának 1997-es változására vonatkozó adatok szerint (negyedik táblázat) az építőiparban és a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatban a könyv szerinti vagyon növekedését jelző cégek aránya meghaladja a teljes mintát reprezentáló átlagértéket, ezzel egyidejűleg megállapítható, hogy a vagyoncsökkenésben érintett gazdálkodó szervezetek aránya továbbra is a mezőgazdaságban a legnagyobb, s ugyancsak itt a legmagasabb - 5,3 százalék - a vagyonfelélő szervezetek aránya.
Az adózott eredmény elmúlt évi várható alakulására vonatkozó adatok szerint a mezőgazdasági társaságok 36,5 százaléka számít ennek emelkedésére, 20,3 százalékuk változatlan, 43,2 százalékuk csökkenő eredményre számít. Ez utóbbi mélyen a többi nemzetgazdasági ág szintje alatt van. A mezőgazdaság után a legpesszimistább ágazat a kereskedelem, az e körbe tartozó cégek 18,9 százaléka számít adózott eredményének csökkenésére, s 55,3 százaléka emelkedésére.
A legoptimistább e téren is a feldolgozóipar, ahol is a cégek 60,6 százaléka várja tavalyi adózott eredményének emelkedését, s csupán 16 százalékuk számít csökkenésre.
D. GY.
