Időben levezetik a tavaszi túlkínálatot

A kistermelői gabonakészletek már 1997-ben előrevetítették a ház körüli baromfiállomány növekedését, amelynek akkor tavasszal tojásdömping lett az eredménye. A idén tavasszal várható, mintegy 200 milliós tojástúlkínálat levezetésének javaslatairól azonban a tojásszövetség már a január 14-ei közgyűlésén határozhat - tájékoztatott Földi Péter. A piac alakulásától függően lehetséges a tojás egy részének porítása - s a tojáspor értékesítése egy későbbi időpontban -, a tojásexport támogatása, illetve akár a jércék kivágása is. A tavaszi készletek kezelésére ígért, négy év alatt csökkenő mértékben elosztva felhasználható 300 millió forint állami támogatásból idén először 150 milliót csak úgy vehetnek igénybe a termelők, ha a Baromfi Terméktanács létrehozza és egyértelműen rögzített szabályok alapján működteti saját intervenciós alapját a tojáspiac szabályozására. Az erre vonatkozó javaslatot azonban még véglegesíteni kell.
Földi Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a tojás átlagos termelői ára az elmúlt évben egy hónapban sem volt magasabb 10,8 forintnál, azaz az átlagos ár végig az önköltség alatt maradt. A jércenevelés önköltsége ugyanis az 1997. évi 625,53 forintról 711,85 forintra emelkedett, ami 13,8 százalékkal magasabb értéket jelent. Az étkezési tojás önköltsége az 1997. évi 10,16 forintról 10,93 forintra növekedett, ami 10,8 százalékos drágulás annak ellenére, hogy a takarmányárak csökkentek. (A KSH szerint a tojás termelői árszintje 1998 novemberében 21,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.) A termelők vesztesége a szövetség számításai alapján az év átlagában 0,5 forint volt tojásonként, ami az ágazatban összesen 700-800 millió forintot jelent. Ezt a tavasszal meghirdetett, összesen 160 millió forint jövedelemkiegészítő támogatás alig enyhítette.
A szakember szerint a kialakult helyzetnek - a fiatal felnőttek csökkenő tojásfogyasztása mellett - több oka van. A kedvező támogatási feltételek miatt a szükségesnél 1997-ben 160 ezerrel, 1998-ban 80 ezerrel több jércét állítottak be a termelők, emiatt tavaly 70-75 ezer darabos tojásfelesleg keletkezett. A tojáspiacra is begyűrűzött az orosz válság úgy, hogy az eladási nehézségek miatt ki nem keltetett brojlercsirkék helyett a brojlertojások is - 10-15 millió darab - étkezési tojásként jelentek meg a piacon. Mindezek következtében - miután a tojásértékesítés a kisebb kereskedésektől egyre inkább a nagy áruházláncok felé tolódik -, az áruházak alacsonyan tudták tartani a termelői árakat.
A tojáspiaci kereslet az év folyamán nem egyenletes, novemberben és decemberben általában felszökik, majd januártól a húsvét előtti 2-3 hétig pang, a húsvéti időben ismét megugrik, hogy húsvét után rohamosan csökkenjen és a szezonális termelés csúcsával erőteljes kínálat legyen szeptemberig. Az enyhe tél és a korai meleg miatt a ház körüli állományok termelése és a piacon való megjelenése tavaly már februárban tapasztalható volt, az ár a húsvéti időszakban is alacsony maradt, sőt a korábbi évekkel szemben 1998-ban még karácsony előtt sem emelkedett. A tojáságazatban tehát az említett 100 milliós feleslegnél nagyobb problémát okozhatna, ha a háztájikból tavasszal várhatóan kikerülő, újabb 100-200 millió felesleges tojás hirtelen megjelenne a piacon. Ma az intenzív tartási módban 5,5-6 millió tojójércét tartanak, míg a kis állományokban, a házak körül további 9-10 millió tyúk kapirgál, s az ország évi 3 milliárd tojásának fele az utóbbiaktól származik.
TÓTH LÁSZLÓ LEVENTE