- A társaságnál a közelmúltban befejeződött a szinte minden területet érintő átszervezés. Miként jellemezné ezt a folyamatot?
- A legjelentősebb talán az, hogy a tíz vezetői szintből négy lett, s olyan, az egyetértés elvén alapuló döntési mechanizmust alakítottunk ki. A DdGáz Rt. átszervezése persze nem most, hanem a privatizációval egy időben kezdődött. Százötven dolgozótól váltunk meg, jórészt úgy, hogy az idősebb korosztály nyugdíjba, korkedvezményes nyugdíjba vonult, de ötven fő esetében minőségi cserére is sor került. Jelenleg már kollégáink hetven százaléka más munkakörben dolgozik, mint a privatizáció előtt. Megszűntek a megyei üzemigazgatóságok, s helyettük létrehoztuk a műszaki üzemviteli igazgatóságot, amely mesterkörzetekre épül. A gázgazdasági igazgatóságon belül megalakult a jelenleg már hatvanfős marketingszervezet. A többségi tulajdonosok partnerként kezelnek bennünket, bíznak a vezetésben és a kollektívában, amit az is bizonyít, hogy egyetlen német szakember sem vesz részt a cég irányításában.
- A DdGáz Rt. a magánosítás óta több mint 11 milliárd forintot költött fejlesztésre, ennek 80-85 százalékát hálózatfejlesztésre. Milyen programok valósultak meg és melyek az elkövetkezendő időszak célkitűzései?
- A tulajdonosváltás előtt a három megyében 160 település volt bekapcsolva a vezetékes gázellátásba, ami a teljes településhálózat 30 százalékát jelentette, pillanatnyilag már mintegy 250 településen van vezetékes gázszolgáltatás, ez 50 százalékos ellátottságot jelent. Fejér megye ellátottsága gyakorlatilag 100 százalékosnak tekinthető. 1997-ben elsősorban Tolna megyében fejlesztettük a hálózatot, míg az elmúlt évben Nyugat-Baranyában és Közép-Tolnában végeztük, illetve végeztettük a legjelentősebb munkákat. Idén ismét mintegy 5 milliárd forintot kívánunk hálózatfejlesztésre fordítani, elsősorban a még vezetékes gázellátás nélküli tolnai és baranyai területeken. Tolnában 1999 végére már európai mércével mérve is jó ellátottság alakulhat ki. Bízom benne, hogy a munkánkat segíti a hitelkamatok folyamatos csökkenése, s az a kapcsolatrendszer, amelyet a települési önkormányzatokkal, a kistérségekkel és mindenekelőtt a lakossággal alakítottunk ki. Ugyanakkor tény, hogy az önkormányzatok meglehetősen behatárolt pénzügyi lehetőségei, egyes térségekben pedig a fizetőképes kereslet hiánya mérsékli a fejlesztés ütemét. Az Ormánságban például ma is rendkívül nehéz hozzáfogni a fehér foltok felszámolásához.
- Az említett fejlesztések milyen forrásból valósultak, illetve valósulnak meg?
- Jelenleg is vannak olyan területek, ahol a beruházás száz százalékát felvállaljuk, hiszen a megtérülés - elsősorban fejlett iparú, sűrűn lakott területekről van szó - gyors, míg másutt, ahol erre nem lehet számítani, önkormányzati és lakossági hozzájárulásra is szükség van.
A privatizáció nem működőtőke bevonásával valósult meg, ezért a fejlesztéseket hitelből finanszírozzuk, ám a Mol tavalyi, mintegy tízszázalékos tőkeemelése kétségkívül újabb fejlesztési forrásokat teremtett.
- A DdGáz Rt. - több hazai gázszolgáltatóhoz hasonlóan - a privatizáció óta veszteséges. A szakma jelentős része mindezt a politika által folyamatosan elodázott áremelésekkel magyarázza.
- Az említett tényezők kétségkívül negatív irányba befolyásolják az eredményességet, ezért bízunk a kormányzati korrekcióban, s igyekszünk olyan üzletpolitikát folytatni, amely jótékony hatással van a folyamatokra. Többségi tulajdonosaink szerint egyre jobb minőségű szolgáltatással, egyre több fogyasztó bekapcsolásával már középtávon is jelentős eredményeket lehet elérni. 1995 óta 40 ezer új fogyasztót kapcsoltunk be, amely 28 százalékos növekedést jelent. Az értékesített gáz mennyisége az említett időszakban 100 millió köbméterrel nőtt. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a mai, még a többi energiahordozóhoz képest is rendkívül alacsony gázárak ne hatnának negatívan.
- Igaz-e, hogy a Mol további invesztíciókra készül a társaságban, esetleg felvásárolja az újonnan épülő közműveket?
- Ilyen szándékról én nem tudok, mint ahogy arról sem, hogy a térségben beruházóként lépne fel.
- A többségi tulajdonosok sem készülnek részvényértékesítésre?
- A stratégiájuk, eddigi filozófiájuk, intézkedéseik nem ebbe az irányba mutatnak. A Ruhrgas és a Mol közötti további harmonikus együttműködés viszont lehetőséget teremthet egy esetleges határon túli fejlesztéshez, bár ennek konkrét jelei még nincsenek. Tény viszont, hogy a Ruhrgas AG a közelmúltban tulajdonrészt szerzett az orosz Gazpromban, és a térségbeli önkormányzatok egyre jobb gazdasági kapcsolatokat alakítanak ki például a horvát baranyai régióval. A határon túlra azonban csak a Mol, illetve a Ruhrgas léphet. Röviden fogalmazva: körvonalazódnak a lehetőségek, de ennél többet pillanatnyilag még nem tudok mondani.
- Ha a gázszolgáltatásban is bekövetkezik a liberalizáció, egy teljesen új helyzet állhat elő. Miként készül erre a DdGáz és milyen segítséget kap a többségi tulajdonosoktól?
- Túl sok tapasztalat még Németországban sincs a liberalizációról, hiszen a folyamat csak az elmúlt évben kezdődött. Ami biztos, hogy a fogyasztók minél magasabb szintű kiszolgálásán át vezet az út a megtartásukig. A "külső támadásokat" tisztességes eszközökkel csak így lehet visszaverni. A jelenleginél is hatékonyabb marketingmunkára, nagyfogyasztói tanácsadásra, technológiai korszerűsítésre és az egyedi igényekhez maximálisan igazodó technikai, technológiai és üzleti módszerekre van szükség.
- Úgy hírlik, az a gázszolgáltató van jobb helyzetben, amelynek területén több a nagyfogyasztó. Egyesek azt is felvetették, hogy térségenként különböző gázárakra lenne szükség. Egyetért-e ezzel a felvetéssel?
- Nem hinném, hogy ez egy ilyen kis országban kivitelezhető lenne. Nekünk a 227 ezerből mintegy 10 ezer közületi fogyasztónk van, amely arány nagyjából az országos átlagnak felel meg. Természetesen elemi érdekünk, hogy a közületi fogyasztók, különösen a nagyfogyasztók számát növeljük. Szeretnénk elérni, hogy a székesfehérvári fűtőmű még az idén olajról gázüzemre álljon át. Jó lenne, ha az elkövetkezendő időszakban több hasonló méretű fűtőművet, netán erőművet tudhatnánk a partnereink között.
- Esetleg a pécsit is?
- Ez még odébb van, de aligha lenne ellenünkre. Itt említem meg, hogy az elmúlt évben a hazai energiaiparban teljesen szokatlan tranzakcióra is sor került, amelynek lényege, hogy 1998 októberétől 1999 végéig üzemeltetési szerződés keretében működtetjük a szegedi székhelyű DéGáz Rt. által kiépített és korábban általa üzemeltetett, ám Tolna megyében lévő, Paks, Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa és Dunakömlőd közötti rendszert. A bérleti szerződés lejárta után az említett települések közötti hálózatot megvásároljuk, és teljes egészében integráljuk a saját rendszerünkbe. A DéGáz Rt.-vel az erről szóló szerződést már alá is írtuk.
- Milyen mértékű árbevétel-növekedésre számítanak az idén, s mikorra tehető nyereségessé a cég?
- 1999-ben - növekvő értékesítési volumen mellett - 19,5 milliárd forintos nettó árbevétellel és 100 millió forint fölötti eredménnyel kalkulálunk. Ez egyrészt a korábbiaknál hatékonyabb gazdálkodásnak, a csökkenő költségeknek, másrészt a beruházások folyamatos megtérülésének köszönhető. A DdGáznak jelenleg a fejlesztések miatt több milliárd forintos hitelállománya van. Öt éven belül az összes hitelünket szeretnénk visszafizetni, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ezt követően a társaság már eszközarányos mércével mérve is tisztes nyereséget produkálhat.
Körtési Zsolt
