BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Oroszország szerepe marginálissá vált a magyar külgazdaságban

Magyarország számára a legfeszültebb CEFTA-év volt 1999, ráadásul az importkorlátozó lépések jó része továbbra is sújtja a magyar kivitelt. Idén a balti megállapodások révén a teljes páneurópai övezettel lesz érvényes szabadkereskedelmi megállapodás, ráadásul az új horvát kormánnyal is gyorsan meg lehet állapodni. Oroszország és a FÁK szerepe tavaly tovább csökkent, súlyuk a teljes kivitelben a három százalékot sem éri el.

2000. január 10. hétfő, 00:00

A magyar gazdaságdiplomácia - bár a WTO Seattle-ben meghiúsult fordulójával kapcsolatban jól vizsgázott - az 1999-es CEFTA-elnöki tisztet nem tudta a bilaterális kapcsolatokban a feszültségek, elsősorban a magyar élelmiszer-kivitelt sújtó vámnehezítő lépések, megszüntetésére felhasználni - vélekedik Balás Péter, a GM január 31-ig tisztében lévő külgazdaságért felelős helyettes államtitkára az elmúlt évről. A jelenlegi helyzet szerint a CEFTA-országok közül a szlovákok visszavonták a hús bevitelét sújtó korlátozásokat, a románokkal folynak a tárgyalások, a lengyelekkel pedig részleges eredményeket sikerült elérni.
Magyarország szabadkereskedelmi szerződéseinek rendszere idén teljesen kiépül, mert a balti megállapodások életbe lépésével a páneurópai övezet mind a 30 országával lesz ilyen megállapodás. Ezenkívül az Izraellel élő megállapodást kell még továbbfejleszteni, mert a bilaterális kereskedelem nem a kívánt mértékben nő. Horvátországgal az új kormány és adminisztráció felállásával - és a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos viták függőben maradt kérdéseinek rendezésével - lehetséges a gyors megállapodás, ráadásul a Balkán gazdaságilag egyre inkább felértékelődik az EU szemében is - véli Balás.
A külgazdaság középtávú stratégiájának keretében Magyarország nem zárja ki, hogy új országokkal is köt szabadkereskedelmi megállapodást. Ebbe a körbe tartozik - az EU kapcsolatrendszerét alapul véve - a mediterrán térség, Dél-Afrika, Kanada és a Mercosur-országok.
A külkereskedelemben Oroszország - és a FÁK - szerepe 1998 augusztusa óta folyamatosan csökken. Az orosz irányú magyarországi export értéke tavaly felére esett és nem éri el a teljes kivitel két, a FÁK-országokkal együtt számítva pedig a három százalékát. Mivel Oroszország nem mutatkozik partnernek az export növelésében, a magyar külgazdaság-politika egyre kevésbé tartja fontosnak ezt a relációt. Annál inkább az Európai Uniót, amely a kivitel 76 százalékát veszi fel. Az ide irányuló export értéke tavaly 12 százalékkal nőtt - mondta Balás Péter.
D. L.

Ez is érdekelhet