A jövő évre tervezett 5 százalékos gazdasági növekedés ma megalapozottabbnak tűnik, mint a költségvetés tervezésekor, de még mindig vannak bizonytalanságok. A belső kereslet - a külső egyensúly megőrzése érdekében - nem emelkedhet túlságosan, a külpiacokon viszont értékesítési nehézségeket okozhat a távol-keleti valuták leértékelődéséből származó versenyhátrány és az EU lassuló növekedése - mondta Chikán Attila a tegnapi sajtótájékoztatón. A külkereskedelmi mérleg tavalyi hiányát a miniszter 2,7-2,8 milliárd dollárra várja.
Az államháztartás hiánya a GDP 4,7 százaléka körül alakul, ameny-nyiben nem számolunk a bankkonszolidáció - egyenleget rontó, de keresletet nem generáló - hatásával. Ezt a számot a PM novemberben még 4,3-4,4 százalékosra becsülte, ám azóta, javarészt a Magyar Nemzeti Bank eredményének csökkenése miatt, feljebb kellett tornázni a hiányprognózist.
Az MNB eredménybefizetését a forint erősödése vetette vissza, mert a jegybank devizapozíciói miatt a forintban kimutatott eredményt a nemzeti valuta erősödése csökkenti - mondta Surányi György. Más információk szerint az eredményt az is rontotta, hogy a bécsi CW Bank miatt a jegybanknak tetemes céltartalékot kellett képeznie.
Az államháztartás hiánya - a 220 milliárdos év végi bankkonszolidációs deficit nélkül - 6142 milliárd forint kiadás mellett 473,8 milliárd forint lesz. A bevételek elsősorban a gazdasági növekedésnek köszönhetően 365 milliárd forinttal haladják meg a tervezettet, a kiadási oldalon - a bankkonszolidáció nélkül - 341 milliárd forint a többletkiadás. Az adórendszerben a tervezettnél 139 milliárd forint többletbevétel keletkezett. A társadalombiztosítási alapok hiánya 84, a helyi önkormányzatoké 62 milliárd forintra várható. Az államháztartás nettó kamatkiadása a pénzügyminiszter szerint 655,3 milliárd forint volt 1998-ban, ez idén 4 százalékkal csökken.
A jövő évi átlagos infláció 10 százalék alatt lesz - módosították a korábbi 10,5 százalékos hivatalos prognózist a gazdaságpolitikusok. A jegybankelnök megerősítette, hogy a decemberi 12 hónapos infláció 8 és 9 százalék között alakul majd. Szerinte az idei több mint 7 százalékpontos inflációcsökkenésből 2 százalék körüli a külső események - energia- és nyersanyagárak - hatása és 5 százalék körül van a kormánypolitika, illetve a magyar gazdaság állapotából következő hatás.
Surányi György szerint ez azt jelenti, hogy a kormány által javasolt 13 százalékos béremelés inkább 4, mint három százalékos reálbér növekedést takar. Mindhárom szakember óvott a túlzott bérkiáramlástól, mert az a folyó fizetési mérleg felborulásával fenyegetne. Surányi György szerint a fizetési mérleg hiánya nem lehet magasabb mint a külföldi működőtőke beáramlása. Ezért a kívánatosnál magasabb nominális bérkiáramlás esetén a központi költségvetés kiadásait kell visszafogni, ez pedig rosszabb mint a mértéktartó béremelés.
Surányi György szerint a jegybank továbbra is óvatos kamat- és árfolyam-politikát folytat. Az egyéves állampapírok jelenlegi 15 százalék körüli hozama még mindig 7 százalékos reálkamatot tartalmaz, a leértékelési ütem további csökkentésére pedig akkor van lehetőség, ha az infláció, a külső egyensúly, az államháztartás és a nominális bérek a tervek szerint alakulnak.
A PM idén át akar térni a gördülő költségvetés-tervezésre. A funkciók szerinti bontásban készülő új büdzsé így három évre előre megbízható információkat tartalmazhatna. A tárca szeretné csökkenteni az áfa- és a tb-járulékok kulcsát és napirenden van az szja-tábla egyszerűsítése is.
M. D.
**** KERETBEN ****
Ha jól tudom, akkor a Postabank részvényesei feljelentést tettek az előző menedzsment, az igazgatóság és a felügyelőbizottság ellen - mondta Járai Zsigmond. A pénzügyminiszter szerint nem az állam vezette félre a kisrészvényeseket, de miután az állam 50 százalék fölötti tulajdonos a bankban, ha bármilyen visszavásárlási vagy kárpótlási kötelezettség lesz, annak eleget tesz. Sajó Zsuzsa, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója az MTI-nek megerősítette: az ÁPV Rt. is napokon belül megteszi a feljelentést.