Az előző év végén jelent meg egy magyar-angol szerzőpáros elemzése a helyi önkormányzati pénzügyi rendszer átalakítási lehetőségeiről, melyben az 1993-1996 között kiosztott önhiki támogatásokat is górcső alá veszik. Mivel a tendenciák nem módosultak lényegesen az azóta eltelt időben, elfogadhatjuk az elemzés azon megállapítását, hogy a támogatáshoz jutott önkormányzatok csaknem 90 százaléka község, 5-7 százaléka pedig a nagyközségek és a városok közül kerül ki. A megyék 2 százalékos részaránnyal képviseltetik magukat ebben a mezőnyben. Az adott régióban működő önkormányzatokhoz viszonyítva a legtöbb támogatott település az észak-alföldi régióban található, ahol a helyhatóságok 49 százaléka folyamodott működése biztosításához állami kiegészítésért. A Heves, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén alkotta északi régióban ez a mutató 37 százalék. A legkedvezőbb helyzetben e tekintetben az észak-duntántúli települések vannak, ebben a régióban mindössze az önkormányzatok 11 százaléka szorul kiegészítő támogatásra.
A vizsgált időszakban az önhiki keretében átadott összegek 28 százalékát a városok kapták, a megyék a teljes keret 25 százalékához jutottak. A pályázó önkormányzatok 90 százalékát kitevő községi önkormányzatok a fennmaradó mintegy 50 százalékra számíthattak. Az ellentmondást némileg oldja, hogy a városok és a megyék körzeti, térségi feladatokat látnak el, a községek pedig helyben ellátandó, kötelező feladataikhoz igénylik a forráskiegészítést. Az 1993-1996 közti adatok szerint egy község átlagosan 3,2-3,8 millió forinthoz juthatott az önhikiből, míg egy város 30-39, egy megye pedig 70-100 milliót nyerhetett el a támogatási rendszeren keresztül. Ezek az összegek átlagosan a település költségvetésének 3,1 százalékát fedezték, a községeknél ez az arány 6,6, a városoknál 2,7, a megyéknél 1,7 százalék. Ezek a számok azt mutatják, hogy a támogatási keret mintegy felét felhasználó városok és megyék büdzséjében ez a bevétel kevésbé számottevő, mint a fennmaradó 50 százalékon osztozó községeknél.
A támogatott helyi önkormányzatok közül többen egynél több alkalommal igényeltek, illetve jutottak ilyen kiegészítő támogatáshoz. Az önhikiben részesülő települések csaknem 10 százaléka az önhiki 1993-as indulását követő első négy évben támogatást kapott. Az önkormányzatok 20-22 százaléka háromszor juthatott ilyen forráshoz ezekben az években. Két alkalommal a települések 30-33, míg egy esetben az önkormányzatok 35-37 százaléka szerepelt sikeresen a pályázaton.
B. Z.
**** KERETBEN ****
Az előző évben a költségvetésben 7,2 milliárd forintot különítettek el az önhikire, de végül 7,7 milliárd forintot osztottak fel 994 önkormányzat között. A keretösszeget növelte egyebek mellett a tartósan fizetésképtelen önkormányzatok fel nem használt összegéből történt átcsoportosítás.