Az agrártámogatás 1998. évi 113,8 milliárd forintos költségvetési összege - az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény szerinti 4,5 százalékos GDP-növekedést és az 1998. évre 13 százalékos inflációt figyelembe véve - 1999-ben reálértékben 134 milliárd forint költségvetési támogatást jelentene - mondta Mészáros Gyula. Ezzel szemben az állami forrású agrártámogatás 126,5 milliárd forintra, a vidékfejlesztés költségvetési támogatása pedig 3,2 milliárd forintról 3,6 milliárdra, azaz egyaránt 11,1 százalékkal nő - az elvárható 17-18 százalékkal szemben. Ezt a költségvetési törvényben előírt 1,9 százalékos zárolási kötelezettség is csökkenti.
Az agrártárca eredeti előirányzata nem csupán a GDP-arányos növekedésnek felelt volna meg, de a törvény azon részének is, miszerint az uniós csatlakozásig fokozatosan csökkenteni kell az ágazat támogatottsági hátrányát az Európai Unióhoz képest - hangoztatta a főtitkár. Emlékeztetett arra, hogy egyelőre bizonytalan az ágazat részesedése a területfejlesztési támogatásokból, amelyekkel talán lehetne javítani a helyzetet, erről a kamara a napokban teszi meg észrevételeit.
Az építményberuházások megtorpanhatnak amiatt, hogy a célra összesen 2,4 milliárd forintot szán a szaktárca, s ebből a biztos költségvetési forrásból csupán 1,5 milliárd állna rendelkezésre. A MAK szerint az 1998. évről áthúzódó determinációk miatt a beruházási célelőirányzatot 31,5 milliárd forintról legalább 42-45 milliárd forintra kell növelni az agrártermelési támogatások rovására. A szervezet elképzelhetőnek tartja azt is, hogy az 1999. évi II. félévben induló - elsősorban építési és ültetvényberuházások esetében - az állami támogatás kifizetése a 2000. évi költségvetési és EU-források terhére történjék.
Miután a piacra jutási támogatások a múlt évi 40 milliárd forintos nagyságrenddel szemben - ugyancsak a determinációk miatt - 20-25 milliárdos szabad forrást jelentenek, ez az összeg reálértékben alig fele az előző évinek, tehát a várhatóan idén is bekövetkező problémák kezelésére nem lehet számítani - mondta Mészáros Gyula. Hozzátette, hogy a költségvetési törvény szerint is rendkívül bizonytalan a bevételi előirányzatok között szereplő 11 milliárd forintos összeg, ennek csak a töredéke valósulhat meg. Emiatt a MAK szerint az agrárrendtartási törvény módosítására van szükség. A módosítás révén kell lehetővé tenni az éves piacra jutási támogatási előirányzat 15 százalékos mértékéig 6-7 milliárd külső visszterhes forrás felvételét, az állami forgóalap 30 milliárd forint értékig legfeljebb három hónapra történő igénybevételét, s célszerű lenne biztosítani azt is, hogy az esetleges maradvány célhoz kötötten felhasználható legyen a következő évben is.
L. L.
