A decemberi adóbevételekkel kevésbé nyomasztó az áfahiány

Thuma József, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára tavaly decemberben az államháztartás első tizenegy havi helyzetének ismertetésekor 70 milliárdos áfabevételt prognosztizált az év utolsó hónapjára, a végleges bevétel azonban ennél is kedvezőbb, több mint 85 milliárd lett. Az év egészét tekintve - leszámítva a negyedéves bevallások hónapjait - csak szeptemberben folyt be hasonló nagyságrendű bevétel, ami alátámasztja a második félév javuló gazdasági folyamatairól szóló jelentéseket.
Negyedéves bontásban vizsgálva az évet, megállapítható, hogy az elmaradás lényegében január és március között keletkezett. Az áfa ugyan nem egyenletesen folyik be évközben az adóhivatalhoz, de az első hónapokban az infláció vártnál gyorsabb csökkenése, továbbá a viszontagságos időjárás miatt lassabb fogyasztásnövekedés a számítottnál sokkal jobban visszavetette a bevételeket.
A hiányt - a délszláv háború okán a reméltnél lassabban beinduló idegenforgalmi szezon miatt - a második negyedévi befizetések sem tudták behozni, sőt a harmadik negyedév is a vártnál rosszabbul indult az áfabevételek szempontjából. Az általában erős hónapnak számító júliusban a csapadékos időjárás miatt a tervezettnél gyengébben érkezett az áfa, s csak a hónap második felétől vált érzékelhetővé, hogy a makrogazdasági környezet javulását követi az adóbevételek alakulása. Ennek, valamint a napfogyatkozásnak köszönhetően a máskor kevésbé kiugró augusztusban - amikor a negyedéves bevallók visszaigényelt áfáját utalja ki az adóhatóság, ezért alacsony a nettó bevétel - emelkedtek a befizetések. Az egészséges pályára álló makrogazdaság hatására szeptemberben emelkedett a legszembetűnőbben az áfa-bevétel.
Az utolsó negyedév áfabevételei végül megnyugtathatták a pénzügyi tárca munkatársait. Az áfa novemberben több mint 30, decemberben pedig 50 százalékkal haladta meg az előző évet, s ezzel az év végére sikerült azon a 60 milliárdon forinton belül tartani az elmaradást, amit a PM már veszteségként könyvelt el.
Az 1998 decemberéhez képest megugró bevételeket a szakértők nem tartják rendkívülinek. Tavaly előtt ugyanis mindössze 43 milliárd forint áfa folyt be az APEH-hez, ami alacsonyabb volt a bevételek ebben az időszakban szokásos növekedésénél. Az akkori alacsony bázisnak több oka is volt. Az orosz válság hatására a belföldi piacra zúduló élelmiszerek lenyomták ezen termékek árnövekedését, ami részben hozzájárult az 1998. végi fogyasztói árindex várakozásokat felülmúló csökkenéséhez. Az adókiutalások is nagyobb mértékben csökkentették az éves áfa-bevételeket abban az évben, igaz, akkor az előirányzatot meghaladó bevételeknek köszönhetően bőven volt miből fizetnie az adóhivatalnak (az APEH-nek január 20-ig kell kifizetnie a december közepéig bevallott adó visszaigényelhető részét). Az 1998-as bevételeket mérsékelte továbbá, hogy a dohánygyárak által befizetett áfát és jövedéki adót csak januárban bontották meg a költségvetési számlákon, addig az áfát is a jövedéki adók közt tartották nyilván.
A tavalyi bevételek átfogó elemzéséhez a hiányzó makroadatok miatt a PM-nek még legalább másfél hónapra lesz szüksége. Az előzetes vizsgálatok szerint 1999-ben a személygépkocsi-vásárlás növekedése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bevételek végül megközelítették a tervezettet.
BAKA ZOLTÁN