Folytatódik a gépiparexportjának bővülése

A Gazdasági Minisztérium (GM) adatai szerint a magyarországi ipari export csaknem teljes egészét - 99,4 százalékát - a feldolgozóipar ágazatai adják, a feldolgozóipari kivitel volumene pedig 1999 első háromnegyed évében 21,6 százalékkal bővült az előző év hasonló időszakához képest. A magyarországi gépipar nemzetközi versenyképességét jelzi, hogy a teljes termelés 85 százalékát külpiacon értékesítik, az iparág súlya a teljes ipari kivitelben 66 százalék. Ágazatai közül a villamosgép- és műszergyártás 57, a járműgyártás 32, a gép- és berendezésgyártás pedig 9 százalékkal bővült 1999 novemberéig egy év alatt.
Az ipari termelés eredetét tekintve folytatódik a vámszabad területek térnyerése, a vizsgált időszak végére a teljes kivitel csaknem fele származott az ilyen területen működő vállalatoktól. Termelésük erősen koncentrált, szinte kizárólag a gépiparban működnek, így az ágazat kivitelének 69 százalék származik tőlük. Ezenkívül a textiliparban vannak e vállalatok jelen, a textilkivitel 21 százalékát adják.
A termelés szerkezetéhez hasonló képet mutat az export megoszlása, tovább tart az egyoldalú fejlődés, és csupán néhány, a külföldi zöldmezős beruházások révén versenyképessé tett ágazat termelése bővül. Ennek megfelelően az első kilenc hónapban csupán a textil- és a gépipar kivitelének nagysága növekedett, méghozzá 5,2, illetve 41,1 százalékkal egy év alatt.
A visszaesők között a vegyipar a listavezető, a termelés volumene 11,7 százalékkal mérséklődött, a fa- és papíripar 8,8, az élelmiszeripar pedig 5,5 százalékos csökkenést volt kénytelen elkönyvelni, a nem fém ásványi termékek gyártása szinte stagnált, csupán 2,7 százalékkal lett kisebb. A vegyipar számára biztató lehet, hogy az olajár tartós emelkedése következtében az ágazat külpiaci termékei is jelentősen drágultak.
A teljes képhez tartozik, hogy az augusztus utáni hónapokban az ipari ágazatok többsége növelte kivitelét az egy évvel korábbihoz képest. Ennek elsődleges oka, hogy az orosz gazdasági-pénzügyi összeomlás és a nyugat-európai piacok szűkülése miatt az 1998-as havi bázisok csökkentek.
Az ipari kivitel legnagyobb része - kétötöde - beruházási javakból áll, harmada továbbfelhasználásra kerülő termékekből és csupán a fennmaradó részt jelentik a fogyasztási cikkek. Az adatok szerint az év addigi részében legnagyobb mértékben a beruházási javak exportvolumene bővült (42 százalék), a fogyasztási cikkeké pedig a legkevésbé (24 százalék).
DOMOKOS LÁSZLÓ