Csökken a növekedés üteme

Az Európai Unió néhány tagállamában, illetve Kanadában vagy Új-Zélandon nem magát a fogyasztói árindexet tekintik az infláció mérőszámának, hanem megkísérlik azt a zavaró hatásoktól - így például az olajár vagy a mezőgazdasági árak változásának szerepétől - megtisztítani. Csehországban hasonló mutató készül nettó infláció néven.
A maginfláció kiszámításakor a KSH a fogyasztói áremelkedés piaci és adminisztratív indíttatású hányadát méri. A KSH által regulált árúnak tekintett termékek a 160 alcsoportra osztott fogyasztói kosár áruinak 15,7 százalékát fedik le. A hatósági áras termékek, különösen az energiaárak, erőteljesen egy irányba mozognak az inflációval, bár sokkal nagyobb ingadozással. A KSH kutatása szerint az elmúlt nyolc év adatai alapján az energiaárak minden 1 százalékos emelkedése a fogyasztói árindex átlagosan 0,4 százalékos növekedését idézte elő.
Használatos még a központilag szabályozott termékeken kívül az élelmiszerek árváltozását is kiszűrő mutató, illetve az élelmiszerek közül csak a nagy ingadozású élelmiszereket nem tartalmazó módszer. 1998 júliusától kezdve a jegybank új maginflációs mutatóval méri a fogyasztói árak emelkedését. Ez a mutató a fogyasztói árindexet megtisztítja az idényjellegű élelmiszerek (tojás, burgonya, zöldségek, gyümölcsök), a szilárd és cseppfolyós fűtőanyagok (szén, brikett, koksz, tűzifa, tüzelőolaj), valamint a járműüzemanyag árváltozásának hatásától. Az ily módon számított maginflációs mutató az eredeti fogyasztói árindex 91 százalékát fedi le, szemben a jegybank régi módszerével, amely az üzemanyag mellett az élelmiszerek és az energia teljes körét kiszűrve a fogyasztói árindex mintegy 60 százalékát fedte le.
A maginfláció növekedési ütemében határozott csökkenés figyelhető meg. Amíg júliusban a szezonálisan kiigazított maginfláció 0,89 százalékos emelkedést mutat az előző hónaphoz képest, addig augusztusban az egyhavi emelkedés 0,73 százalék volt, szeptemberben pedig szezonálisan kiigazítva 0,5 százalékos árnövekedés történt. A KSH által publikált fogyasztói árindexek júliusra és augusztusra deflációt mutattak, ami elsősorban a kedvező mezőgazdasági terméssel, az idényáras termékek alacsony árával magyarázható.
Az MNB által számított év/év maginfláció júliusban 14,47 százalék volt, ami 0,45 százalékkal magasabb mint az augusztusi adat. Szeptemberben az előző év azonos időszakához képest már csak 12,88 százalék volt a jegybank által számított maginfláció.
(SZIMO)