Az élelmiszeriparban a múlt évben mintegy 1800 milliárd forintos árbevételre számítottak, ami egészen augusztusig megalapozottnak tűnt. Az orosz válság bekövetkezése miatt azonban 50 milliárd forintnyi árbevétel-kiesés keletkezett az élelmiszer-feldolgozó cégeknél. Emellett a belföldi túlkínálat miatt újabb mintegy 50 milliárd forintnyi árbevétel-kiesést könyvelhettek el az élelmiszer-ipari vállalkozások.
Az élelmiszerek belföldi ára mintegy 2-3 százalékkal maradt alatta az inflációnak. Ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy országos szinten az infláció olyan kedvezően alakult, ahogyan azt még a pénzügyi szakemberek sem várták - vélte Piros László.
A bevételcsökkenés leginkább a hús- és baromfi-feldolgozókat, a száraztésztagyártókat és az üdítőitalt előállító cégeket érintette. Várhatóan az egész iparág adózás előtti eredménye az előző évinek a felére esik vissza, azaz mintegy 20 milliárd forint körül várható csupán.
Piros László szerint az orosz válság hatása a magyar élelmiszer-feldolgozó cégeknél csak ebben az évben jelentkezik majd teljes mértékben. Idén a hús- és baromfi-feldolgozóknál, valamint a konzerviparban mintegy 20 százalékos teljesítménycsökkenéssel kell számolni. Szerinte az orosz válság hatása a hazai élelmiszeriparban akár 2-3 évig is eltarthat.
Az agrártárca szakértői szerint az orosz válság miatti 50 milliárdos kiesés megalapozott, felhívták azonban a figyelmet arra, hogy az élelmiszer-ipari cégek raktárkészlete 26 milliárd forint értékű volt. Az orosz piacról kiszorult áruk egy részét azonban valóban olcsóbban lehetett csak a hazai piacon értékesíteni.
Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter évzáró sajtófogadásán több mint 3 milliárd dolláros agrárexportot említett 1998-ra, vagyis ő számolt az orosz válságból adódó bevételkiesés megtérülésével - ellentétben Pirossal. Az orosz vírusnak a magyar élelmiszeriparra gyakorolt hatása kapcsán mindenesetre korábban 200-300 millió dollár exportkiesésről lehetett hallani, ami átszámítva kevesebb mint 50 milliárd forint. Amennyiben azonban a veszteség valóban csaknem 100 milliárdos - miután a különbözet leginkább nem a hazai kereslet visszaeséséből, hanem az alacsonyabb árakból adódik -, az élelmiszeripar 1997. évi 10 százalékos piacvesztése 1998-ban nem feltétlenül növekedett tovább. Ezzel azonos volt a GKI Gazdaságkutató Rt. őszi felmérésének eredménye is, amely szerint az élelmiszer-gazdasági szervezetek 1998-ra a belföldi értékesítés - azaz a kereslet - bővülésére számítottak.
T. L. L.
**** KERETBEN ****
Szakemberek az elmúlt években a belső piac 15 százalékos szűkülésével számoltak. Az élelmiszer-ipari ágazat fogyasztói árindexei - ha minimális mértékben is - az elmúlt három évben alacsonyabbak voltak az összes fogyasztás árindexénél. A fogyasztási szerkezetben bekövetkezett változás tehát nem erre vezethető vissza, hanem egyes kevésbé helyettesíthető fogyasztási cikkek - például háztartási energia, fűtés, lakbér - átlagnál magasabb emelkedésére.