Az Európai Unió egyetlen országában sem állapítanak meg hatósági árakat a gyógyszerekre, ezzel ugyanis központilag dőlne el, hogy melyik gyártó mekkora árbevételre tehet szert. Ez durva és felettébb diszkriminatív állami beavatkozásnak minősül. Olyan persze előfordul, hogy az egészségbiztosító maximálja a támogatás alapjául szolgáló árat - ez történik Magyarországon is. Ezt az árplafont azonban az EU-országok hatóságai többnyire nem termékenként, hanem kategóriánként állapítják meg, hogy messze elkerüljék egyes gyártók hátrányos megkülönböztetésének gyanúját - mondta el lapunk érdeklődésére Szüts Tamás, a Pro-Pharma Gyógyszerészeti Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója arra a tegnapi sajtóértesülésre reagálva, amely szerint Járai Zsigmond a hatósági gyógyszerár bevezetésével rokon intézkedéssorozatot sürgetett Kökény Mihályhoz, a parlament szociális és egészségügyi bizottsága elnökéhez írt levelében. A hírrel kapcsolatban lapzártánkig sem megerősítést, sem cáfolatot nem kaptunk a Pénzügyminisztériumtól (PM). Frajna Imre, a PM tb-alapokért felelős helyettes államtitkára nem kívánta kommentálni az ügyet.
A javaslatban a fix támogatások körének kiterjesztése és a termelői, illetve az import beszerzési árak ezzel egyidejű befagyasztása szerepel. Szüts Tamás szakértő kifejtette, hogy a hatósági ár bevezetésével egyenértékű lépés az EU több elvárásának is ellentmond - sérti például az átlátható és kiszámítható támogatási rendszer követelményét -, jóllehet külön-külön mind a termelői árak befagyasztása, mind a fix támogatások kiterjesztése elfogadott eljárás a költségvetési kiadások csökkentésére.
Szüts Tamás szerint a tervezett intézkedés abba az irányba hathat, hogy a gyártók a vény nélkül is forgalmazható (OTC) termékek előállítására állnak át a kieső bevételek pótlása érdekében. Ezt a menekülési utat is elzárhatja azonban az egészségügyi kormányzat, ha valóra váltja azt az egyelőre belső egyeztetés alatt álló elképzelését, hogy az OTC-termékeiket drágító cégeket is kizárja a tb-támogatásból.
T. K. ZS.
