A bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme a harmadik negyedévben 4,4 százalékra gyorsult év/év alapon - tette közzé előzetes adatait tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez egy tized százalékponttal marad el a piac által várttól (NAPI Gazdaság, 2000. január 4., 1-3. oldal), viszont megegyezik a lapunk konszenzus-előrejelzésében leggyakrabban említett értékkel. A KSH szerint az első háromnegyed év átlagában a GDP 3,9 százalékkal emelkedett év/év alapon.
Herold Viktor, a Hanwha Értékpapír Rt. elemzője a negyedik negyedévre a GDP 5 százalék körüli növekedését várja, így éves átlagban szerinte 4-4,1 százalék lehet a bővülés.
A kedvező makrogazdasági adatok nyomán folytatódik a külföldi tőkebeáramlás elmúlt időszakban tapasztalt élénkülése, bár a másodpiaci állampapírhozamokban némi korrekció elképzelhető.
Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír Rt. vezető közgazdásza a negyedik negyedévre 5 százalék feletti GDP-bővülést is elképzelhetőnek tart - ebben szerepet játszhat a tavalyi alacsony bázis is -, a teljes évre véleménye szerint szinte biztosan meglesz a 4 százalék. Az elemző szerint a lakossági fogyasztás növekedési üteme immár tendenciózusan meghaladja a GDP-növekedését, bár a kettő közötti rés a harmadik negyedévben a GDP gyorsabb növekedése következtében szűkült.
A harmadik negyedévben az ipar által megtermelt GDP 10,2 százalékkal - ezen belül a feldolgozóipar hozzáadott értéke 11,2 százalékkal - bővült, de csaknem 10 százalék volt a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás GDP-jének növekedési üteme is.
A KSH nem módosította a tavalyi első negyedéves GDP-re adott 3,3 százalékos és a második negyedévre kalkulált 3,8 százalékos becslését, némileg átrendezte viszont a végső fogyasztás szerkezetét, valamint módosította az export-import adatokat. Ennek alapján a háztartások tényleges fogyasztása az első negyedévben egy tized, a másodikban két tized százalékponttal több, mint az előzőleg közölt, a közösségi fogyasztás pedig 0,8 százalékponttal kisebb a második negyedévben, mint a korábban kiadott adat. A KSH a háztartások tényleges fogyasztásán belül a természetbeni társadalmi juttatásokat korrigálta legnagyobb mértékben felfelé. A hivatal a GDP felhasználásának export- és importértékeit egyaránt néhány tized százalékponttal feljebb vitte, így az első negyedév év/év alapon mért 9,1 százalékos exportja a második negyedévre 9,5 százalékra emelkedett.
D. GY.
