Előnyben a gépipart fejlesztő régiók

A kutatóintézet jelentése szerint mivel évről évre jelentősen eltérhet a megyéknek beruházások nagysága szerinti sorrendje - például a zöldmezős beruházások miatt -, ezért célszerű nem egy kiragadott évet, hanem az 1992 és 1997 közötti időszakot vizsgálni. A felhalmozás ágazati szerkezetét vizsgálva szembetűnő különbségek figyelhetők meg az egyes régiók között.
A mezőgazdaság a régió országos arányánál kisebb súlyt képvisel Közép-Magyarországon - ami a főváros miatt érthető is -, viszont messze meghaladó arányú a közép- és dél-dunántúli régióban, valamint az Észak- és Dél-alföldön. A bányászat a Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon kiemelkedő jelentőségű. A modernizáció szempontjából meghatározó jelentőségű feldolgozóipar az átlagosnál nagyobb szerepet játszik a felhalmozásban a Közép- és Nyugat-Dunántúlon, míg a viszonylag egyenletesen fejlesztett energiaipar részaránya a dél-dunántúli és az észak-magyarországi országrészben magas.
Összességében az ipari beruházások nagyobb súlyt képviselnek a közép- és nyugat-dunántúli, valamint az észak-magyarországi régióban, míg a közép-magyarországi térségben 50 százalékkal elmarad ez az arány az átlagostól. Ebből arra lehet következtetni, hogy a már iparosodottabb régiók beruházásai továbbra is az iparra koncentrálódnak, míg az iparral gyengén ellátott régiók felzárkózása - legalábbis az ipar tekintetében - az elmúlt 6 évben sem történt meg.
Az építőipar átlagot jelentősen meghaladó részaránya a beruházásokból csak a közép-magyarországi régióban fordult elő, amit elsősorban a nagy fővárosi építkezések mellett a Pest megyébe települő szolgáltatások, valamint infrastrukturális fejlesztések indokolnak. A kereskedelem-vendéglátás szakágazatok beruházásai is az ország középső részére koncentrálódtak, ezt egyrészt a bevásárlóközpont-építési láz, másrészt a szállodák, panziók felújítása segítette elő.
A közép-magyarországi régióban a beruházások 43 százalékát valósították meg 1992 és 1997 között. Az egyes régiókban különböztek a felhalmozás hangsúlyos területei, így a lehetséges későbbi fejlődési pályák is eltérnek egymástól. Az elmúlt három évben például a gépipar volt a hazai GDP növekedésének egyik legfontosabb motorja, így az erre az ágazatra tevő régiók előnybe kerültek. A mezőgazdasági dekonjunktúra ugyanakkor nem kedvezett azoknak a megyéknek, amelyek az átlag feletti mértékben fejlesztették ezt a szektort.
Az egy főre jutó beruházásokat regionális szinten vizsgálva az elemzés megállapítja, hogy a közép-magyarországi régióban a kereskedelem, javítás és a szállítás, posta és távközlés szakágazatokban haladják meg az átlagot. A Dunántúlon és Észak-Magyarországon az ipar, az Alföldön az ipar és a mezőgazdaság, s részben a kereskedelem, valamint a szolgáltatás tűnik ki az egyes területek közül.
Az egy főre jutó mezőgazdasági beruházás meghaladja az országos átlagot minden régióban, kivéve a közép-magyarországi és az észak-magyarországi területeket, míg az ipar súlya csak a közép- és nyugat-dunántúli régióban haladja meg az átlagot, illetve eléri a közép-magyarországiban. Az építőiparban és a szolgáltatásokban viszont ez utóbbi terület túlsúlya jellemző, de az átlag feletti a egy főre jutó beruházás a nyugat-dunántúli területeken is, igaz, ezek az oktatásban és az egészségügyben valósultak meg. A gazdasági jellegű szolgáltatások - kereskedelem, szállítás, posta, távközlés - felhalmozási tevékenységében jelentősek az elmaradások a Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon, valamint az Alföldön.
(NAPI)