Az EU a többfunkciós mezőgazdaságot támogatja

Az Európai Unió idén induló SAPARD előcsatlakozási programja a magyar költségvetésből érkező társfinanszírozással együtt évente 13-14 milliárd forint többletforrást rendel az agrár- és területfejlesztési célokhoz Magyarország EU-csatlakozásának időpontjáig, de utoljára 2006-ban - nyilatkozta lapunknak Bokor Péter, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) EU-integrációs főosztályának munkatársa. Az uniós támogatás ezen az összegen belül 75 százalékot tesz ki, a SAPARD keretében ugyanis az EU egy-egy projekt költségének is legfeljebb ekkora részét fedezheti. Brüsszel csökkentheti részvételi arányát, ha a beruházás jövedelmet is hoz: ekkor az állami támogatás a költségek 50 százalékáig terjedhet, s a SAPARD-költségvetés ennek a 75 százalékát vállalja át - a teljes költség fennmaradó 50 százalékát a magánszféra finanszírozza. A technikai segítség, valamint a bizottság kezdeményezésére végrehajtott lépések teljes mértékben finanszírozhatók az alapból, az ilyen juttatások azonban nem haladhatják meg az éves előirányzat 2 százalékát.
A 13-14 milliárd forint háromnegyede az a 38,054 millió euró, amely a teljes 520 millió euró nagyságú éves SAPARD-keretből Magyarországnak jut és amelyet kifejezetten a közösségi gyakorlatok átvételét célzó feladatokra lehet fordítani.
A források felhasználásának intézményi és költségvetési hátterét részletező hétéves agrár- és vidékfejlesztési programot - amely feltétele a SAPARD programban való részvételnek - a magyar tárgyalódelegáció a napokban nyújtotta át a brüsszeli bizottságnak (NAPI Gazdaság, 1999. december 30., 3. oldal). Bokor Péter leszögezte: az átadott dokumentum nem tartalmazhatott listát a tervezett projektjavaslatokról, mert ha Brüsszelben elfogadják a hétéves koncepciót, akkor a tavaly nyáron megítélt 38,054 millió euró felett a kormány szabadon rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy - ellentétben az ugyancsak idén induló ISPA támogatási rendszerrel, amely a környezetvédelmi és a közlekedési fejlesztéseket szolgálja - a kormány már az első évben sem jelöli ki a támogatásra érdemes kezdeményezéseket. Ehelyett a gazdálkodók szabadon, az unió előzetes jóváhagyása nélkül pályázhatnak a forrásokra. A pályázók számára lényeges, hogy a keretet nem osztották fel térségekre, vagyis a gazdálkodók bármelyik régióból egyenlő eséllyel szállhatnak versenybe az uniós pénzekért. Az első pályázatot valószínűleg a második negyedévben írja ki az erre a célra létrehozandó hazai koordináló szerv, az azonban, hogy Brüsszel mikor folyósítja az első részletet, továbbra is bizonytalan.
T. K. ZS.