Az intézmények Kína felé fordulnak
A görög válság jó beszállási pontot kínálhat a Kínai részvénypiacra, meghatározó ázsiai intézményi befektetők is növelik sanghaji kitettségüket.
A Manchester United is otthagyná Ázsiát
Az ázsiai tőkepiacok gyenge teljesítménye nyomán a Manchaster United tulajdonosai fontolóra vették, hogy a korábbi tervekkel ellentétben nem Szingapúrban, hanem az Egyesült Államokban szervezik a fociklub elsődleges nyilvános részvénykibocsátását (IPO) − írja a Financial Times. A világ egyik legismertebb futballklubját az amerikai Glazer család 2005-ben vásárolta ki egy 790 millió dolláros tranzakció keretében. A tulajdonosok tavaly augusztus óta tervezik, hogy a társaság nyilvános kibocsátást hajt végre Szingapúrban egymilliárd dollár értékben.
Kritikus szintnél járnak az eurózónás kötvényhozamok
Ha nem jön újabb jegybanki akció, szétesik az eurózóna − vélik a piacon. A spanyol és az olasz hozamok az egekben, Madridban válságtanácskozást tartott a kormány.
A hétvégére vár a forint
Oldalazik az euró/forint árfolyam, amely így harmadik napja imbolyog 294,5 és 298,5 között. Mindez a görög választás előtti feszültségnek tudható be − véli Karsai Péter, a Commerzbank devizakereskedője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy stagnálnak a hazai kötvényhozamok is. A régiós devizák is megmerevedtek az euróval szemben, ami egyértelműen jelzi, hogy kivárás van a devizapiacokon, így ma is alacsony volatilitásra lehet számítani Karsai szerint. Az euró/dollár keresztárfolyam szintén beragadt az 1,24 és 1,26 közötti sávban. Az euró ekkor 297 forintot ért, míg a svájci frankért 247 forintot kellett csütörtök délután fizetni. A dollár egysége 235,50 forint volt.
Mégsem fogja vissza magát az OPEC
Bár idegesen mozgott a kőolaj árfolyama a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tegnapi bécsi konferenciája alatt, a WTI nem tudott elszakadni 82,7 dolláros 8 havi mélypontjáról, a Brent hordója pedig 96,8 dollárra esett. A találkozón a várakozásoknak megfelelően nem történt változás, megerősítették az eddigi termelési plafont, annak betartását azonban nem kényszerítik ki. Az olajexportőr országok között egyre nagyobb feszültség volt az utóbbi hetekben. Miközben az olaj iránti kereslet folyamatosan csökkent az európai válság és a globális gazdasági lassulás miatt, addig néhány tagország − főleg az öbölbeli országok, azokon belül is Szaúd-Arábia − alaposan növelte termelését, hogy felkészüljön a július 1-jén Iránnal szemben kiteljesedő nyugati embargóra. Az OPEC termelési plafonja jelenleg napi 30 millió hordó, a megállapodást azonban nem tartották be az országok, elemzők szerint valójában négyéves csúcson, napi 32 millió hordón pörög a felhozatal. A legtöbb OPEC-tag azt szerette volna elérni, hogy Szaúd-Arábia fogja vissza a kibocsátást − azaz tartsa be a tavaly decemberi megállapodást a plafonról −, hogy újra száz dollár környékére emelkedhessen a WTI árfolyama. Az öbölbeli országok képviselői közül ezzel szemben többen is felvetették, hogy inkább emelni kellene a termelési plafont, hogy az a valóságoshoz közelebb kerüljön − igaz, ettől a javaslattól később a szaúdi olajügyi miniszter, Ali Naimi is visszakozott.
