Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az európai válság nyomán az elmúlt három hónapban mintegy 7 százalékot vesztett értékéből a legjelentősebb kínai tőzsdeindex, a Shanghai Composite − ez több szakértő szerint is megfelelő beszállási pontot kínál a távol-keleti részvénypiacra. Az ország hosszú távú növekedési lehetőségei ugyanis a mostani válságban sem sérültek, a GDP az elemzői várakozások szerint a harmadik negyedévtől kezdve a mostani 7,9 százalékról már ismét 8 százalék feletti szinten bővül. A külföldi intézmények részvénybefektetéseit a szabályozás eddig 80 milliárd dollárban maximálta, áprilisban ezt a keretet emelte duplájára a helyi felügyelet. A lehetőséggel a térség egyik legnagyobb befektetőjének számító szingapúri szuverén alap élt is, s kérvényezte, növelhesse sanghaji kitettségét. A sanghaji részvények a nyereségmutatók alapján valóban alulértékeltnek tűnnek, a mutatóban szereplő papírok jelenleg a várt nyereség 9,9-szeresén forognak, miközben az elmúlt öt évben ez az szorzó közel duplája, 17,8-szeres volt − derül ki a Bloomberg adataiból. Hosszabb távra a kínai részvénypiacra beszállni idehaza legkönnyebben talán befektetési alapokon keresztül lehetséges. A magyar alapkezelők termékei közül azonban viszonylag kevés az olyan, amely kizárólag Kínára fokuszál, a többség − a portfólió diverzifikálása céljából − a teljes Ázsiát, esetleg távol-keleti részvénypiacot befektetési területnek tekinti. Akadnak azonban kizárólag Kínára specializált termékek is, illetve néhányan közvetve igyekeznek meglovagolni a világ legnépesebb országának növekvő fogyasztását. Jelenleg is zajlik például az MKB Feltörekvő Kína zárt végű, tőkevédett befektetési alapjának jegyzése, mely a három és fél éves futamidő alatt a Kínát fogyasztási cikkekkel ellátó, ám Európában, Amerikában és Hongkongban forgó cégek részvényein keresztül profitálna a fogyasztás bővüléséből.
