Befektetés

Nem volt jó napja a forintnak

Csütörtökön a szerdai trend folytatódott, így egész napos lassú gyengülés után 288 forintnál valamivel többet kellett fizetni egy euróért délután négy után pár perccel − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Földi Balázs, a Commerzbank treasury-üzletágának vezetője. Jó hír lehetett volna a forint számára, hogy hamarosan megindulhatnak az IMF-tárgyalások, ezt azonban már korábban beárazták a kereskedők, így a 285-ös szintet csak akkor törheti át a hazai fizetőeszköz Földi szerint, ha már valamilyen érdemi végkifejlet látszik az ügyben. A piac azonban az uniós csúcsról jövő híreket figyeli, ám mivel egyre inkább erősödnek a pesszimista hangok, miszerint nem hoz majd lényegi áttörést az államfők találkozója − a pozitív fejlemény már-már csodának számítana Földi szerint −, inkább negatív a hangulat. Ennek megfelelően gyengült az euró és 1,24344-ig esett a dollárral szemben. Csütörtökön a 3, az 5 és a 15 éves papírok aukcióját tartotta az Államadósság Kezelő Központ. A meghirdetett mennyiségeket 3-4-szeresen felülmúló ajánlatokból az eredetileg tervezettnél többet fogadott el az ÁKK, miközben az elfogadott hozamok átlaga alulmúlta a szerdai másodpiaci benchmarkokat.

A Zwack 900 forintot fizet

A Zwack Unikum Nyrt. tegnap tartott közgyűlése a szokott módon vita nélkül és nagy többséggel elfogadta az igazgatóság korábban előterjesztett osztalékjavaslatát. Az egymilliárd 831 millió 500 ezer forint osztalék egy részvényre 900 forintos kifizetést jelent, amely összeget a társaság a részvénykönyvben augusztus 17-én szereplő részvényesek számára augusztus 27-től fizeti ki. A parketten tehát 14-én forognak utoljára osztalékszelvénnyel a társaság papírjai.

Csak a DAX-certifikátok pörögnek

Tavalyhoz képest emelkedett a certifikátok forgalma a pesti tőzsdén, ám a széles kínálatból szinte csak a DAX-ra vonatkozó termékek érdeklik a befektetőket.

Kilencmilliárd lehet a JPM kétmilliárdjából

A korábban a legjobban menedzselt amerikai banknak tartott JP Morgannél ismét elszámolták magukat: Bruno Iskil, a bank befektetési részlegének \"londoni bálna\" néven elhíresült kereskedője a balul elsült, elsősorban vállalati cds-ekre kötött fedezeti ügyleteivel nem 2 milliárd dolláros, de nem is a korábban maximálisnak tartott 5 milliárd dolláros kárt okozott: a valóságos veszteség elérhette a 8-9 milliárdot is − értesült a The New York Times. A bankcsoport − melynek vezérigazgatója, Jamie Dimon a közelmúltban az amerikai kongresszus két háza előtti is szabadkozni kényszerült − a kiszivárgott információk szerint már túladott a rémálommá vált kereskedési pozíciók legalább felén. A bank több mint 300 milliárd dolláros készpénzfeleslegét befektető londoni részleg egyébként akkora méretű ügyleteket kötött, hogy az a többi piaci résztvevő számára is érzékelhető módon torzította az árfolyamokat. Az egész botrány ráadásul erős érveket ad a saját számlás kereskedés és a kereskedelmi banki tevékenység egymástól való elválasztását előíró Volcker-szabály támogatói kezébe (Dimon egyébként az egyik leghangosabb ellenzője volt a pénzügyi reform ezen elemének).