Befektetés

Ráfázott a forint a kamatcsökkentésre

A kínai csomag bejelentésének hírére reggel még jelentősebben erősödött az euró a dollárral szemben, délutánra azonban alábbhagyott a jókedv, és 1,285 környékén kereskedtek a devizapárral. Ez azonban azt jelentette, hogy az 1,2827 környékén lévő 200 napos mozgóátlag egyelőre megállította a dollár erősödését. Ahogy az az elmúlt napok, hetek történései után várható volt, a rossz hangulat nagyon, a jó viszont egyáltalán nem látszik a forint teljesítményén − közölte Bamli Károly, a Commerzbank szakértője lapunkkal. Szerdán az előbbi uralta a piacokat, így a forint is tovább gyengült, a 286,15-ös napi csúcs 1,2 százalékos gyengülést jelent a kamatdöntés bejelentésekor érvényes árfolyamhoz képest. Csütörtök reggelre az enyhén optimistább hangulatban sem tudott a forint a 285-ös szinttől elszakadni, ahogy az az újabb kamatvágás után várható volt. Az árfolyamot a Commerzbank megítélése szerint csak valamilyen jelentős, például az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos bejelentés mozdíthatná ki pozitív irányba ebből a helyzetből. Persze ha a görög és spanyol sztori rosszabbra fordul, akkor az alacsonyabb kamatra tekintettel és egyelőre IMF-védőháló híján a magasabb, 290 körüli szintek sem elképzelhetetlenek. A dollárért délután 221,50 forintot, a frankért 235,70 forintot kellett fizetni.

Magához tért a pesti tőzsde

A szerdai méretes zuhanás után keddi zárószintjének közelébe tért vissza a Budapesti Értéktőzsde vezető indexe, igaz, a forgalom meglehetősen sivár volt az emelkedés jegyében telő nap folyamán. A BUX magasan kezdett, és egész nap, kiegyensúlyozottan és magabiztosan haladt felfelé, mígnem napi csúcsa közelében, 18 687 ponton zárt − ez másfél százalékkal magasabb, mint a szerdai záróérték. Jelentős hazai hírek hiányában a globális befektetői hangulat éreztette hatását, amely több napi morcosság után újra derűsebbre váltott, köszönhetően elsősorban a váratlan kínai likviditásbővítésnek. A befektetők azonban továbbra is óvatosan jelentek csak meg vételi ajánlataikkal, legalábbis erre utal, hogy a forgalom alig érte el az ötmilliárd forintot, különösen az − így is legnagyobb forgalmat bonyolító − OTP maradt el az átlagos kötésértékétől. A portugál együttműködési megállapodást kötő bank papírja − az európai bankszektor teljesítményét másolva − 2 százalékkal lett drágább, az utolsó kötést 3877 forinton vitték be. Ehhez hasonlóan az INA-val kapcsolatos hírek és az emelkedő olajár által is támogatott Mol is 2 százalékos emelkedéssel végzett, 18 765 forintos értéken. Az optimista hangulatban az új szolgáltatásokkal előálló Magyar Telekomot is vették, a 430 forinton végző részvény 6 forintot nyert a nap folyamán. A blue chipek között egyedül a Richter értéke csökkent, igaz, csupán 0,2 százalékkal, 38 265 forintra − annak ellenére, hogy a BlackRock 5 százalék feletti részesedést szerzett a gyógyszercégben. Kisebbik szektortársa, az Egis a nap nyertese volt, közel 3 százalékkal erősödött, 17 800 forintra. Megjelent a tőzsde tabelláján az Alteo is, a papírral kétezer forintos árfolyamon, 170 millió forint értékben kötöttek üzletet.

Célkeresztben a gyógyszergyárak

Kevés kivétellel tisztességes nyereséget hoztak az elmúlt hetekben a régiós gyógyszergyártók részvényei, az általános hangulatjavulás ezt a szegmenset sem hagyta érintetlenül. Mindez annak ellenére történt, hogy a régiós értékesítési kilátások továbbra is zavarosnak mondhatók.

Elmaradt a spanyol hatás a piacokon?

Az európai tőzsdék többnyire nyereségben zártak egy meglehetősen volatilis kereskedés után, a befektetők által nagyon várt spanyol reformcsomag csak kis hatással volt az indexekre. A főbb nyugat-európai indexek mind nyereségben zárták a napot: az FTSE−100 és a DAX 0,2, a CAC−40 0,7 százalékos pluszban zárt, a Stoxx Europe 600 indexe 0,3 százalékkal erősödött. A milánói FTSE MIB 0,3 százalékos nyereséget ért el, míg az IBEX−35 a nap végén 0,2 százalékos mínuszban maradt. A spanyol 10 éves kötvényhozamok a 2013-as büdzsétervezet bejelentését követően 12 bázisponttal, 5,91 százalékra estek. Görögországban a Wall Street Journal szerint a kormánykoalíció megegyezett a nemzetközi hitelezők által is megkövetelt megszorító intézkedések nagy részében. A görög állami szerencsejáték-cég, az OPAP 3 százalékkal drágult, miután a 33 százalékos részesedésére tendert írtak ki. A banki papírok többnyire jól szerepeltek: az HSBC Holdings 1, a Crédit Agricole 3,8, a Société Générale 1,6, a Deutsche bank 1,3 százalékkal került feljebb. A jelentősebb mozgást produkáló papírok között volt Európa második legnagyobb ruházati üzletlánca, a Hennes & Mauritz, amelynek árfolyama a várttól elmaradó harmadik negyedéves eredménye miatt 5,7 százalékot esett. A nemzetközi piaci hangulaton javított, hogy a kínai jegybank hatalmas mennyiségű, 58 milliárd dollárnak megfelelő összegű forrást, zúdított a pénzpiacokra. Ez elsősorban a bányaipari vállalatok részvényeit segítette: a Rio Tinto 1,5, a BP 0,5 százalékkal drágult, de az olaj- és nyersanyagárak előjegyzései is emelkedtek.