Befektetés

Kitört a forint, nem törődve a világgal

Hétfő reggelre a forint kitört az addig jellemző 280−287-es sávból az euróval szemben, aminek hátterében a forint gyengülésére játszó pozíciók zárása játszotta a főszerepet − véli Bámli Károly, a Commerzbank devizakereskedője. A forint árfolyama az euróval szemben 278,50 forintig is elszaladt, és a nap végéig többször is ennek az értéknek a közelében kereskedtek a magyar devizával. Az év eleje óta így már 13,5 százalékot erősödött a forint az euróval szemben, amivel aranyérmes a világ devizái között − mondta Bámli, aki szerint a piac továbbra is egy IMF/EU-megállapodást áraz, és amíg egyértelmű ellentétes nyilatkozat nem lát napvilágot, addig maradhatnak a forinteszközök az erős szinteken, de a 275-ös árfolyam azért még messze van. A forint ráadásul úgy erősödött, hogy az euró/dollár keresztárfolyam az ázsiai kockázatok növekedése miatt a reggeli kereskedésben az 1,29-es szint alá is benézett, de a vártnál jobb kínai exportadat és a javuló hangulat hatására napközben már 1,297 felett is kereskedtek a devizapárral. A frank délután 231 forintot, a dollár 216 forintot ért a bankközi piacon. A kis kereslet miatt 5 milliárd forinttal, 45 milliárd forintra mérsékelte a  8 hetes futamidejű diszkontkincstárjegy értékesítését az ÁKK. Az átlaghozam 6,36 százalék lett.

Összezuhanó profittal is jobb lett a Citi

Hiába zuhant harmadik negyedéves nettó profitja 88 százalékkal egy eszközértékesítés könyvelése miatt, még így jó értelemben lepte meg a piacokat a harmadik legnagyobb amerikai bank, a Citigroup.

Mélyrepülésben az arany

Több mint négyhetes mélypontra hanyatlott hétfőn az arany ára. Európai idő szerint hétfőn délután fél ötkor az aranyrudak unciánkénti (31,1035 gramm) ára még az 1730 dollárt sem érte el. Az esés egyébként már az ázsiai kereskedési időben kezdődött, s mint arról a Reuters beszámolt, annak hátterében az állhatott, hogy a kedvező amerikai és kínai makroadatoknak köszönhetően mégsem lehet bizton számítani az inflációs hatású − és ily módon a fémnek a menedék szerepét kölcsönző − mennyiségi könnyítő (QE) lépésekre az Egyesült Államokban és Kínában.

Most az adatok pöccintették fel a tőzsdéket

Miközben a piacok feszülten várják a hét végi EU-csúcstalálkozót, több olyan makrogazdasági adat is megjelent, ami akár optimizmussal is eltölthette volna a befektetőket a gazdaság állapotával kapcsolatban − igaz, ezt az örömöt elnyomja, hogy a helyzet javulása akár a monetáris élénkítési programok kivonásával is járhat hosszú távon. A kínai infláció tovább szelídült szeptemberben, az amerikai kiskereskedelmi forgalom pedig a vártnál is robusztusabban bővült. Ezenkívül a japán Softbank gigantikus amerikai felvásárlása felpezsdítette a hangulatot az esetleges további akvizíciók lehetőségével kapcsolatban. A jelentősebb európai börzék mind pluszban végeztek: a londoni FTSE−100 0,2, a frankfurti DAX 0,4, a párizsi CAC−40 pedig 0,9 százalékkal emelkedett, de a milánói és a madridi tőzsde elkönyvelt némi szerény pluszt a nap végén. A párizsi tőzsde felülteljesítésében komoly szerepet játszott a Vivendi, amely majdnem 3 százalékot ugrott egy újsághírre, miszerint mobilrészlegét, az SFR-t összeolvasztaná a Numericable-lel. A bankszektor Európa-szerte jól szerepelt, nem kis részben a Citigroup vártnál valamivel jobb gyorsjelentésének köszönhetően, a nagyrészt Londonban jegyzett nyersanyagtermelő vállalatok azonban estek, talán azért, mert a Goldman Sachs elemzői lerontották nyersanyag-keresleti kilátásaikat. A svéd Hennes & Mauritz 2 százalékot erősödött havi árbevételének közzététele után, a DAX-ban nem szereplő német parfümérialánc, a Douglas Holdings viszont 9 százalékkal pattant fel, mivel az Advent International bejelentette felvásárlási szándékát. A tengerentúlon némi bizonytalankodás után folytatódott a jó hangulat: lapzártánk idején a Dow Jones ipari átlaga és az S&P−500 0,7, a Nasdaq pedig félszázalékos emelkedésnél állt; a Citigroup masszív, 4,5 százalékos pluszban volt.