Befektetés

Szépen emelkedő pályára állt az OTP

Péntek délelőtt még óvatos kereskedés volt a magyar részvénypiacon, a befektetők kivárása azonban érthető volt, hiszen egyrészt az Európai Bizottság értékelésére vártak, másrészt délután érkezett a friss amerikai munkaerő-piaci adat. Végül ez utóbbi volt jelentősebb hatással a részvénypiacra, a várakozásoknál jobb adat hatására ugyanis egyértelműen felfelé indult el az OTP árfolyama. A bank papírja már kedden kitört felfelé, átvitte az 4600 forintos szintet, erre csütörtökön még jött egy kis korrekció, a pénteki nap azonban újra utat nyitott az 5000 forintos szint felé. A bankrészvény kisebb hezitálás után délután már egyértelműen az emelkedés mellett döntött, végül a nagy papírok közül a legjobb teljesítményt nyújtva, 1,7 százalékkal, 4780 forintra emelkedett az árfolyama.

Felére zsugorodott tavaly a BÉT profitja

Május 16-ára hívta össze az igazgatóság a BÉT idei közgyűlését. A részvényesek elé 105 forintos osztalékjavaslat kerül, ez a tőzsde 576 milliós tavalyi adózott eredményének csaknem egészét (98,5 százalékát jelenti). A tőzsde eredménye tavaly − a forgalom erőteljes visszaesése miatt − felére csökkent, és a BÉT már ötödik éve nem kap osztalékot legfőbb befektetéséből, a Kelerből. A Keler tavalyi várható eredménye egyébként mintegy 2 milliárd forint, amelyből 920 millió jutna a BÉT-re. A BÉT átlagos napi részvényforgalma tavaly 9,9 milliárd forint volt, míg 2007-ben meghaladta a 35, de még 2011-ben is a 15 milliárdot. A tőzsde árbevétele a 2007-es csúcs idején csaknem 4 milliárd forint volt, míg nyeresége 2,6 milliárd forintra rúgott. Tavaly az előző évinél ötödével kisebb, 2 milliárd 425 milliós árbevételből mindössze 609 milliós adó előtti eredmény képződött, úgy, hogy a pénzügyi műveleteknél tíz éve először mínuszt találunk, annak ellenére, hogy a személyi kiadások egy év alatt 8 százalékkal csökkentek. A takarékosság jegyében a közgyűlés elé kerülő javaslat szerint a vezető testületek tagjainak díjazása 15 százalékkal csökkenhet.

Kevés az igazán vonzó kereskedelmi cég

Az elmúlt időszakban kifejezetten jól teljesítettek a kiskereskedelmi láncok, azok közül is főleg a franciák. Ez azonban azt eredményezte, hogy jelenleg már kevés a vonzó részvény ebben a szektorban.

Rekordok dőltek a tőzsdéken

A csúcsdöntések jegyében telt a hét utolsó tőzsdenapja. A Dow Jones IA mutató 14 973, míg az S&P−500 index 1614 ponton, új rekordnak számító szinteken fejezte be a napot. Az S&P−500 az ezredfordulón teljesítette legutóbbi \"százas\" határdöntését, 2000 márciusában zárt ugyanis először 1500 pont fölött. A 2000-es évek gazdasági kihívásai, majd a válság kitörése alaposan lelassította az emelkedést, így ugyancsak rekordnak számító 13 év kellett az 1600 pontos határ eléréséhez. Az egyes papírok között is lehetett találni rendkívüli ármozgásokat végző részvényeket. A Linkedln több mint 10 százalékkal zuhant, miután a becslésektől elmaradó árbevételt prognosztizált. A Kraft viszont az elemzői várakozásoknál erősebb eredményszámai hatására szárnyalt. A korábban záró európai piacokon szintén masszív pluszokkal zárult a kereskedés, a frankfurti DAX több mint 2 százalékkal, 8122 pontig, szintén új csúcsra rallyzott. A német piacon kiemelkedően szerepelt több papír is: a ThyssenKrupp AG potenciális tengerentúli eszközértékesítései hírére, az Adidas gyorsjelentése megjelenése után egyaránt több mint 7 százalékkal drágult. Emellett az autógyártók részvényei is jelentősen erősítettek. Komolyabb gyengülésre csak kivételesen került sor, ahogyan a Royal bank of Scotland esetében is. A részben állami tulajdonú brit bank jövőre vonatkozó terveit a jelek szerint nem értékelték túlságosan pozitívan a befektetők. A részben a zömmel kedvező gyorsjelentési szezon miatt amúgy sem rossz hangulatot már-már ünnepi magasságokba emelte a nap folyamán ismertetett kedvező munkaerő-piaci jelentés az USA-ból. Az árupiacon is fölfelé mozdult el az arany és a nyersolaj irányadó jegyzése. A nemesfém ára hajszálnyival 1469 dollárig nőtt, a WTI viszont több mint másfél százalékkal, 95 dollár fölé drágult.