Befektetés

A Linde is szenved az erős euró miatt

A német Linde is beállt azoknak a cégeknek a sorába, melyek a túl erős euró miatt jelentős eredményromlással szembesülnek, a cég keddi bejelentése szerint a működési eredmény 2013-ban négymilliárd eurót tehet ki, ami a korábbi becslés alsó határa. A visszafogott várakozást az erős közös devizával magyarázza a társaság. A nehézségek a harmadik negyedévben még mérsékeltek voltak, az 1,03 milliárd eurós profit meghaladta a 990 millióról szóló elemzői várakozásokat. A cég árbevétele 5,4 százalékkal, 4,3 milliárd euróra emelkedett, Wolfgang Reitzle elnök-vezérigazgató azonban a számok kapcsán kiemelte, hogy ugyan a gazdasági kilábalás a Lindét is segíti, a devizaárfolyamok viszont a cég ellen dolgoznak. Július és szeptember között a devizaárfolyamok 243 millió euróval rontották az eredményt, ez jórészt az ausztrál dollár gyengülésének volt betudható, hiszen a Linde jelentős bevételi forrása a szigetország. A társaság gázüzletága az elmúlt negyedévben csak az Egyesült Államokban tudott növekedni, 11 százalékkal, egyébként összességében stagnáltak a divízió bevételei.

Céltartalékolás miatt esett a Deutsche Bank és a UBS profitja

A várható jogi költségek és bírságok fedezeteként képzett új céltartalékok miatt kedd reggel a Deutsche Bank (DB) és a UBS is csökkenő eredményekről számolt be. A német pénzintézet a harmadik negyedévben 1,2 milliárd euróval növelte erre a célra elkülönített tartalékait, amelynek teljes összege így már 4,1 milliárd euróra rúg. A nagy összegű tartalékolás és a befektetési banki üzletág gyenge teljesítménye miatt a legnagyobb német bank profitja július és szeptember között 94 százalékkal csökkent tavalyhoz képest. A gyenge eredmény hatására a bank részvényárfolyama délelőtt 1,6 százalékot esett. A UBS profitnövekedése ugyan meghaladta az elemzői várakozásokat, de a pénzügyi műveleteit felügyelő FINMA felszólítására szintén növelnie kellett céltartalékait. A UBS az intézkedés következtében profitabilitási céljainak módosítására kényszerült, míg árfolyama érezhetően megtorpant.Több európai bankhoz hasonlóan a DB és a UBS ellen is számos peres eljárás folyik, továbbá mindkét bank elismerte, hogy egy nemzetközi vizsgálat keretében pénzügyi szabályozó szervek keresték meg őket a közelmúltban. A pénzügyi felügyeletek jelenleg az irányadó kamatlábak − köztük a londoni Libor − manipulálásának gyanúja miatt több mint egy tucat bankot és brókercéget vizsgálnak.

Több részvényt venne vissza a Morgan Stanley

A Fed jóváhagyását kéri a Morgan Stanley 500 millió dolláros részvény-visszavásárlási programjának kiterjesztéséhez − tudta meg a Wall Street Journal. A nagyobb amerikai bankok csak a Fed hozzájárulásával vásárolhatják vissza saját részvényeiket, a Morgan Stanley azonban a kiterjesztést illetően kedvező döntésre számít, mivel harmadik negyedéves profitja meghaladta az elemzői várakozásokat és a közelmúltban sikerrel vásárolta fel a Citigroup brókerüzletágát. A vállalat a lépéstől sajáttőke-arányos nyereségének (RoE) növekedését várja, mivel e téren az előző negyedévek jó eredményei ellenére is elmarad versenytársaitól. A Morgan Stanley az eredetileg jóváhagyott 500 millió dollárból szeptember végéig 123 milliót költött el. A visszavásárlási program jelenlegi formájában márciusban ér véget.

Kicsit megbillent a forint a kamatvágás után

Kedd délutánra 294 fölé gyengült a forint, ez mintegy fél százalékkal volt magasabb az előző napi jegyzésnél. A dollárral szemben 213,86-ig esett a magyar fizetőeszköz, míg a svájci frank 237,84 forintba került. A nemzetközi piacokon folytatódott a hétfőn kezdődött korrekció, vagyis a dollár tovább erősödött az euró ellenében, a nap második felében 1,3745-nél állt a keresztárfolyam. A régiós devizák közül a lengyel zloty és a cseh korona kismértékben gyengült, a román lej viszont javítani tudott. Vagyis a forint visszacsúszása nem egyedi folyamat, de a környező országok devizái lényegesen kisebb mértékben estek vissza.A forint irányát főleg az MNB újabb kamatcsökkentése határozta meg, azt követően lett intenzívebb a gyengülés, hogy a monetáris tanács újabb húsz bázisponttal, 3,4 százalékra vágta az irányadó rátát. Közben a nemzetközi színtéren elsősorban a Fed mai kamatdöntése mozgatja a befektetőket, a piac nem számít érdemi változásra az eddigi monetáris politikában a tengerentúlon.A magyar állampapírok másodpiacán folytatódott a hozamok lassú lemorzsolódása, újabb 1−7 bázisponttal mérsékelődtek a jegyzések, így 3,23 és 5,91 százalék között szóródtak.