Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az év feléhez közeledve 25 százalékos idei pluszt mutat a BUX index, ezzel együtt több mint egy éve nem látott mennyiségű friss tőke érkezett a hazai részvényalapokba – a forint látványos erősödése miatt nagyon nem mindegy, hogy ugyanannak a portfóliónak a forintos, vagy az eurós sorozatát választották a megtakarítók.
A BUX magasan felülteljesítő a régióban, a lengyel tőzsdemutatóhoz képest például kétszer jobb a 2026-os mérlege, a cseh piac 3 százalékos lejtmenetével pedig nem is igazán érdemes összevetni. A BUX még a szlovén tőzsdénél is jobban teljesít, ott 21 százalékos az index idei emelkedése.
Ilyen piaci környezetben nem meglepő, hogy kifejezetten szép, bőven kétszámjegyű hozamokat értek el azok a magánbefektetők, akik indexkövető, vagy magas közép-európai részvénykitettséggel rendelkező alapokban tartják a megtakarításaik egy részét.
Remekelnek a hazai indexkövető alapok (2026-os hozamok):
- Erste Stock Hungary: 28,8 százalék
- SIFI Magyar: 27,7 százalék
- K&H Navigátor: 26,4 százalék
- Amundi Magyar: 25,2 százalék
- OTP BUX ETF: 24,8 százalék
- VIG Magyar: 24,8 százalék
- Allianz Hazai: 24,2 százalék
- Eurizon: 23,8 százalék
A magyar tőzsdét lekövető alapokból csak forintos sorozat létezik, ahol viszont a kitettség már nem csak a hazai piac, hanem például a régió, vagy a fejlett országok, ott már szerepel a kínálatban eurós vagy dolláros devizanem is. Idén különösen beigazolódott, mennyire nem mindegy, melyik sorozatot választja a befektető.
A közép-európai részvényalapoknál is az állampapírokénál magasabb hozamok jellemzők:
- HOLD: 10,9 százalék
- Equilor: 9,4 százalék
- OTP: 9 százalék
- Amundi: 8,7 százalék
- Eurizon: 7,2 százalék
- MBH: 6,9 százalék
- Raiffeisen: 4,2 százalék
A fenti hozamok az alapok forintos sorozataira vonatkoznak. Itt a helyzet az, hogy a forint 8,5 százalékos idei erősödése miatt ugyanannak az alapnak az eurós sorozata mellett áll jobb teljesítmény.
A felsorolásban szereplő Equilor Közép Európai részvényalapjából az eurós sorozat 20,6 százalékon áll idén, az MBH-é pedig 17,7 százalékon. Az OTP régiós részvényalapjának forintban kimutatott hozama idén 9 százalék, az eurós sorozatáé viszont 20 százalék feletti.
Pedig egy közép-európai részvényalap (is) ugyanazt a portfóliót tartja, de ha abból van eurós és forint sorozat is, akkor a nyilvántartott hozam a devizaárfolyam mozgások miatt jelentősen eltérhet. Például az alap tart cseh, osztrák, lengyel, szlovén és magyar részvényeket, akkor hiába ér el például euróban 20 százalék hozamot, az forintban kimutatva kevesebb lesz, ha közben a forint erősödött (mert ugyanazért az euróért kevesebb forintot kapunk, mint például fél éve).
A különbség még látványosabb a fejlett piaci alapoknál, amiben egy darab magyar részvény sincs: itt találtunk példát arra, hogy az alapnak a forintos sorozata az év elejétől mindössze 0,2 százalék hozamot termelt, az eurós viszont 10,5 százalékot.
Ahogy az Axiom Alapkezelő írja: forinterősödés esetén a külföldi befektetések forintban mért hozama csökkenhet, vagy akár negatívvá is válhat, még akkor is, ha az adott eszköz devizában jól teljesít. Ez sok befektető számára utólag rossz döntésnek tűnhet, holott valójában a devizahatás írta felül az eredményt.
Vagy egy példa az ellenkező esetre (forintgyengülés), amelyről az Erste értekezett:
ahhoz, hogy egy befektető részesüljön a forint esetleges gyengüléséből, nem feltétlenül kell eurót vagy dollárt készpénzben birtokolnia. Elég, ha egy nem-devizafedezett európai vagy amerikai kitettségű befektetési alapot vásárol forintban. Ha a forint gyengül, akkor árfolyamnyereség lesz a befektető jutalma.
Maradva még a részvényalapoknál, a feltörekvő piaci fókuszú befektetési szemlélet szintén kifizetődőnek bizonyult (és itt már a forintos hozamok is szépen festenek):
- VIG Feltörekvő ESG: 22,6 százalék
- K&H Ázsia: 21,8 százalék
- Erste Emerging Markets: 19,1 százalék
- Eurizon Feltörekvő: 19,1 százalék
- OTP Ázsia: 14,5 százalék
A hazai részvényalapokban a legfrissebb, május végi állapotot tükröző adatok szerint 1921 milliárd forint van, ami a teljes alapkezelői vagyon 9 százaléka. Ennek mintegy kevesebb mint fele (863 milliárd forint) van közép-kelet európai részvényekben, a második legnagyobb súllyal (479 milliárd) a fejlett piaci országok vállalatainak részvényei következnek.
Az 1921 milliárdos vagyon rekordnak számít, ami nem meglepő, mivel több tőzsdeindex is mindenkori csúcsa közelében tartózkodik. Bár a legtöbb pénz a régiós részvényalapokban pihen, nem ebből a legnagyobb a merítés (21), hanem a globális részvényalapokból, amelyből 33 -félét kezelnek hazai alapok.
Májusban a magyarországi részvényalapokban 33,3 milliárd forint volt a nettó tőkebeáramlás, hasonló kereslet a termékekre legutóbb tavaly márciusban mutatkozott.