Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikái szerint 2025 júliusában a háztartások által felvett lakáscélú hitelek piaca továbbra is erős maradt: a hitelköltségek és az új szerződések értéke lényegében nem változott az előző hónaphoz képest. A személyi kölcsönök esetében szintén stabil maradt az átlagos hitelköltség mutató, ám az új szerződések összege nőtt.
A babaváró hitelek új szerződéses értéke júliusban 20,3 milliárd forintot tett ki, amivel a program indulása óta összesen 2754 milliárd forint értékben kötöttek szerződést a háztartások. A 2025 januárjától elérhető munkáshitel-program keretében júliusban 13,5 milliárd forintnyi új szerződés született, így a bevezetés óta 120 milliárd forintot ért el a teljes szerződéses állomány.
A betéti piac vegyes képet mutatott: a forint- és éven belül lekötött euróbetétek átlagos kamatlába mérséklődött. Ugyanakkor a forintbetétek új szerződéses értéke csökkent, míg az éven belül lekötött euróbetéteknél emelkedést regisztrált az MNB.
Csak nominális rekord
A lakáshitelezés rekord szintre jutott, júliusban 142 milliárd forintnyi új lakáshitelt ítéltek meg a bankok. Ez nominálisan meghaladja a 2021 júniusi 137 milliárd forintos csúcsot, ám Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke szerint reálértéken ez nem jelent valódi rekordot.
„A 2021-es 137 milliárd forint inflációval korrigálva 198 milliárd, a KSH lakásárindexével számolva pedig 233 milliárd forintnak felelne meg. Van még tere a növekedésnek, amit az új otthon start hitelprogram belépése tovább erősíthet” – mondta Juhász.
A keresleti oldal hirtelen növekedése felhajtja az árakat, ami sokakat ellehetetleníthet a vásárlástól, például azért, mert az emelkedő árak mellett nem lesz elegendő önerejük. Ahogy Zsiday Viktor közgazdász is fogalmazott néhány héttel ezelőtti bejegyzésében, az Orbán-kormány kampányintézkedése a jómódúaknak kedvez, a szegényebbek számára kedvezőtlen, és legfontosabb eredmény az árak felhajtása lesz. A kevésbé tehetőseknek (fiatalok és alacsonyabb jövedelműek) ez borzasztó csapás. Az új 3 százalékos hitellehetőség különböző banki kondícióiról részletesen írtunk korábbi cikkünkben.
Építési hitelek nélkül nincs tartós felfutás
A szakértő szerint a gazdasági növekedéshez és az építőipar fellendüléséhez önmagában nem elég a lakáshitelezés rekordja: kulcskérdés, hogy az új források milyen típusú beruházásokat generálnak.
Jelenleg a teljes lakáshitel-állományon belül az építési, bővítési és korszerűsítési hitelek aránya mindössze 11–13 százalék, és nominális értékben is elmaradnak a korábbi évek szintjétől. 2022 tavaszán előfordult, hogy egy hónap alatt több mint 36 milliárd forintnyi hitelt ítéltek meg lakáscélú beruházásokra – a mostani adat ennek alig a fele, reál értelemben pedig harmada.
„Itt lenne az ideje egy kiterjedt lakásfelújítási hitelkonstrukció bevezetésének, ami hozzájárulna a lakáspiacba ömlő források multiplikációjához, a lakásállomány megújulásához és így a lakhatási válság kezeléséhez” – hangsúlyozta Juhász Attila.
Vállalati hitelek és betétek: eltérő trendek
A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forinthitelek átlagos kamatlába mind az 1 millió eurónak megfelelő összeg alatti, mind az azt meghaladó kategóriában emelkedett. Az euróhiteleknél a kisebb összegű szerződések átlagos kamata csökkent, míg a nagyobbaké enyhén emelkedett.
A forinthitelek új szerződéses értéke a kisebb kategóriában csökkent, a nagyobb összegű hiteleknél viszont bővült. Az euróhiteleknél fordított trend rajzolódott ki: az 1 millió euró alatti szerződések összege nőtt, a nagyobbaké viszont mérséklődött, részben a júniusi kiemelkedően nagy összegű egyedi ügyletek miatt.
A vállalati betéteknél a forintlekötések kamatszintje nem változott, míg az éven belüli euróbetéteké csökkent. Új szerződések értékében mindkét betéttípusnál növekedést mértek.
