Bár az amerikai gyorsjelentési szezon még nem teljesen ért véget, felmérések szerint a befektetői preferenciák a vállalatok értékelésében átalakult tavalyhoz képest: a fő motívum már kevésbé a profitok emelkedése, sokkal inkább a növekedés minőségének és összetételének alakulása. Mint a Wall Street Journal a FactSet legfrissebb kimutatásai alapján felhívja a figyelmet, számos olyan társaság árfolyama esett nagyot az utóbbi időben, amely egyébként a várakozásokhoz képest lényegesen jobb negyedik negyedéves eredményt közölt, míg sok cégnél épp fordítva történt: hiába maradt el a negyedéves profit a várakozásoktól, néhány, a hosszú távú kilátásokat javító motívumnak sikerülhetett felkelteni a befektetők érdeklődését. Mark Freeman, a Westwood Holdings szakembere szerint idén könnyen az fog történni a részvények esetében, mint amiről a befektetők a feltörekvő országok kapcsán beszélnek: fundamentális tényezők alapján erőteljes differenciálódás veszi kezdetét.
Azok a társaságok, amelyek a profitvárakozások teljesítésén túl is le tudnak tenni valamit az asztalra, például javuló szabad cashflow-termelést, a profitmarzsok látványosabb szélesedését, valamilyen izgalmas akvizíciót, esetleg fejlesztéseket, azok a magas értékeltségi szintek ellenére is kedveltek maradhatnak. Azokat a cégeket viszont, amelyek csak az olcsó pénz korszakát voltak képesek meglovagolni, hogy a könyvüket kozmetikázzák, könnyen megtalálhatja a befektetői óvatosság.
Patrick Kaser, a Brandywine Global Investment elemzője egyenesen úgy fogalmaz, hogy a jó stratégia a részvénypiacokon az idén teljesen más lesz, mint tavaly volt. Példának néhány technológiai papír esetét hozza, amelyek jól illusztrálják, mi az, amit a befektetők egy cégben keresnek. A Yahoo, az IBM és a Twitter voltak eddig azok a vállalatok, amelyeknek úgy sikerült a negyedéves számaikkal felülmúlniuk az elemzői várakozásokat, hogy közben árfolyamaik jelentős zuhanást éltek meg. A Yahoo a gyorsjelentést követően például azért esett 9 százalékot, mert piaci részesedése egyre szűkül. Az IBM esetében a profitjavulás mögött a nagy volumenű részvény-visszavásárlásokat látták meg a szakemberek, míg a Twitter a publikációt követően rekordnagyot, 24 százalékot esett. Eddig 344 vállalat jelentett az S&P−500 kosarából, nettó eredményük átlagosan 8,1 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet, ami a FactSet kimutatása szerint eddig az elmúlt két év legjnagyobb növekedése. Az előzetes becslések egyébként 6,1 százalékos javulást jeleztek. A várakozásokat megütő cégeknek viszont csak a fele tudott árfolyam-emelkedést elkönyvelni a publikációját követően, ami viszont mélypontnak számít − az előző negyedévekben 60 százalék alá sosem csúszott az arányuk.
Önmagában a várakozásokat teljesíteni már kevés − hangsúlyozza Edward Painvin, a Chase Investment menedzsere, szerinte legalább két oka lehet a befektetői magatartás átalakulásának. Egyfelől a külső hangulatot továbbra is erőteljesen befolyásolják makrogazdasági hírek, illetve a jegybankokat (elsősorban a Fedet) övező várakozások. Ezek pedig, mivel alapvetően nem támogatják a kockázatvállalást, a befektetők legalább arra rá vannak kényszerítve, hogy tüzetesebben megvizsgálják az egyes cégek fundamentumait. Másfelől túl drágává váltak a részvények, és bár a január egyértelműen a korrekcióról szólt, az átlagos értékeltségi szint így is jócskán az elmúlt évek átlaga fölött maradt. A FactSet idézett kimutatása szerint a 12 hónapra előre tekintő árfolyam-várakozásoknál 14,6-szeres áron forognak a papírok, míg a 10 éves átlag 13,9-es szorzó.
Szerző: Gerőcs Tamás
