Európában érzékelhetően csökkent a háztartások elkölthető jövedelme 2007 és 2013 között, így nem meglepő, hogy a megtakarítások összege is visszaesett − kivéve Németországot, ahol növekedett az átlagos jövedelem. A válság a görög háztartásokat érintette a legérzékenyebben: a mentő csomagokkal felszínen tartott országban 2013-ra a 2007-es szint 60 százalékára esett az átlagos elkölthető jövedelem. Az eurózóna többi perifériaországa ennél olcsóbban megúszta: az olasz, a spanyol és a portugál háztartások esetében tavaly becslések szerint a hat évvel korábbi 85-90 százalékát tette ki az elkölthető jövedelem.
A megtakarítások tekintetében is Görögországban volt a legrosszabb a helyzet: a 2012-es adatok szerint mínusz 6,2 százalék volt a megtakarítási ráta a jövedelem arányában, vagyis sok háztartás a korábban megspórolt pénzét kezdte felélni. Ez a növekvő munkanélküliség és a magasabb adók következménye − szögezték le a Pioneer Investments szakértői, akik szerint 2013-ban tovább csökkenhetett a görög megtakarítási hajlandóság, miközben a legtöbb országban a gazdasági fordulat következtében pozitív jelek mutatkoztak.
A Pioneer Investments 2013 decemberében megjelent tanulmánya az európai befektetések összetételével is foglalkozik: az 1996 és 2012 közötti időszakot elemzi a befektetési alapokban elhelyezett megtakarítások szempontjából. A kontinens háztartásai továbbra is kifejezetten konzervatív, kockázatkerülő befektetők − állapítja meg a tanulmány −, ha profitálni akarnak a következő évek gazdasági fellendüléséből, nagyobb kockázatvállalásra van szükség.
Az összeállítás szerint a brit, az amerikai és a portugál háztartásokra jellemző a legnagyobb kockázatvállalás, így érthető, hogy a befektetések legmagasabb hozama ezekben az országokban tapasztalható. Az Egyesült Államokban például 1996 és 2012 között a háztartások évente átlagosan 7,3 százalékos hozamot értek el pénzügyi befektetéseiken. Jóval kockázatkerülőbbek az eurózóna befektetői, akik 2−4,6 százalék közötti átlagos hozamokat produkáltak.
A megtakarítások szerkezetével kapcsolatban a tanulmány szerzői kiemelik, hogy az erős intézményi háttérrel rendelkező, fejlett pénzügyi kultúrájú országokban az utóbbi évek nyertesei a bankbetétek, az életbiztosítások és a nyugdíjpénztárak voltak. Ez azt támasztja alá, hogy a háztartások továbbra is elsősorban likvid eszközökbe és biztonságosnak tartott befektetési formákba helyezik el pénzüket. Ugyanakkor 2013-ban újra vonzók lehettek a részvénybefektetések és a befektetési alapok, mivel egyre többen ismerik fel a diverzifikáció fontosságát.
Görögországban a legmagasabb a kockázatmentes bankbetétek részaránya, becslések szerint a lakossági megtakarítások 73 százaléka pihen betétben vagy készpénzben. A másik véglet az Egyesült Államok, ahol mindössze 14 százalék ez az arány. Nagy-Britanniában a legnépszerűbb befektetési forma az életbiztosítás, amely 53 százalékot képvisel a teljes körből. A befektetési alapokban elhelyezett megtakarítások aránya szintén a tengerentúlon a legmagasabb, 13 százalék.
Szerző: Beke Károly
