Jelentősen, mintegy 13 százalékkal csökkent a magyar részvények tőkepiaci értéke tavaly: az év végén összességében már csak 4206 milliárd forintra rúgott. A visszaesésben a tőkepiac rossz teljesítménye mellett jelentős szerepet játszottak a hazai piacról kivonuló cégek, a legnagyobb veszteséget az Egis jelentette. Ezt jelzi, hogy a visszaesés decemberben volt kiugró − az Egis és a Quaestor is akkor távozott a piacról. Az összesített kapitalizáció csak az év utolsó hónapjában közel 230 milliárd forinttal esett, az év egészét tekintve pedig mintegy 550 milliárd forint volt a csökkenés. A decemberi visszaesésből 220 milliárdot tett ki a részvények kivonása, a piaci mozgások alig voltak hatással a teljes értékre.
A részvények összértékéből közel 297 milliárd forintot birtokolt a magyar lakosság, míg 2771 milliárd külföldiek kezében, 657 milliárd forint pedig az államnál volt december végén. A magyar háztartások tehát az év végén a teljes részvénymennyiség 7 százalékát birtokolták, a külföldieknél 65,8 százalék volt, a magyar államháztartás pedig 15,6 százalékkal rendelkezett. Az év elejéhez képest a külföldiek, illetve a "háziasszonyok" piaci részesedése is gyarapodott valamelyest, az államháztartásé pedig csökkent.
Új ezüstérmes a befektetési jegyeknél
A befektetési jegyeké − a részvényekkel ellentétben − igazi sikersztori volt. Az állomány egy év alatt 30 százalékkal emelkedett: tavaly december végére 4662 milliárd forintra nőtt az ide befektetett tőke. Ebből a legnagyobb szelet, 68,7 százalék a magyar lakosságra jutott, ami erőteljes piaci növekedésnek mondható, hiszen az év elején 65 százalék körül volt a háztartások aránya e téren.
A csoportokat vizsgálva látható, hogy a pénzpiaci alapok népszerűsége jelentősen csökkent. Bár a legtöbb befektetett összeg mindig ebben az eszközosztályban jelentkezik, tavaly az átlagtól elmaradva, csupán 13,4 százalékkal emelkedett az állomány − december végén 1226 milliárd forint volt. Nem sokkal nagyobb mértékben, mintegy 15 százalékkal nőtt a származtatott alapokba elhelyezett tőke, így ez az eszközosztály elvesztette második helyét a rangsorban. A második helyre a múlt év nyertesei, a hazai kötvényalapok léptek. Az előző év hozamaira támaszkodva, illetve az alapkezelők ajánlásai alapján ide ömlött a legtöbb pénz: a januári 495 milliárd forint az év végére közel megduplázódott, ez az eszközosztály 954 milliárd forint teljes összegig jutott. A válság után az ingatlanalapokba vetett bizalom is kezd visszatérni, ezeknél tavaly 22 százalékos növekedést lehetett mérni. Stagnáltak viszont a hazai részvényalapok − 32 milliárd forinton −, ami azt mutatja, hogy azok, akik részvényeket akarnak venni, megteszik közvetlenül, és nem alapokon keresztül vásárolnak.
Devizás ugrás februárban
A központi kormányzat adóssága 8,1 százalékkal, 19 862 milliárd forintra emelkedett tavaly. Ebből a legnagyobb szeletet az éven túli forintlejáratok, tehát az állampapírok tették ki 9926 milliárd forinttal, míg devizában 6699 milliárd forintnyi adóssága volt a kormányzatnak december végén. Az egész évet vizsgálva azt láthatjuk, hogy a devizás adósságok tekintetében a 6000 milliárd forint alatt induló január után februárban jelentősebb ugrás mutatkozott, és bár ingadozások utána is voltak, a külföldi pénzben nyilvántartott adósság 6000 milliárd forint felett maradt. A hitelpapírok állománya az éven belüli lejáratoknál is viszonylag egyenletesen nőtt egy ideig: márciusban lépte át a 3000 milliárd forintos szintet, a csúcsot augusztusban érte el, valamivel 3300 milliárd forint felett.
Kedvező év végi környezet
Az éven túliaknál már nagyobb volt az ingadozás: akadt néhány hónap, amikor az állampapír-állomány 10 ezer milliárd forint fölé ment, végül azonban az év végén e szint alatt állapodott meg. A teljes összeget nézve novemberben volt a csúcs, amikor 20 ezer milliárd forint fölé nőtt a teljes állomány, ami az akkor lebonyolított devizakötvény-kibocsátásnak tudható be. Az év végi hitelállomány-növekedésnél azonban azt is érdemes figyelembe venni, hogy a kedvező külpiaci kamatkörnyezet hatására szinte bizonyos, hogy előre is értékesítettek állampapírokat, illetve diszkontkincstárjegyeket. Decemberben már több mint 300 milliárd forinttal csökkent az állomány, miután a lejáratok és a visszavásárlások mértéke jóval nagyobb volt a kibocsátott mennyiségnél.
Szerző: Deák Bálint
