Az Európai Központi Bank (ECB) banki stressztesztjének lezártáig nagy sztori nem várható a kelet-közép-európai bankszektorban, de azt követően, az év második felében főleg a lengyel piacon lehetnek érdekes mozgások. A Wall Street Journal (WSJ) értesülése szerint a lengyeleknél felvásárlások alakíthatják a szektor jövedelmezőségét, a lap úgy tudja, hogy az olasz Intesa Sanpaolo régóta készül egy Olaszországon kívüli nagyobb vásárlásra, mivel az otthoni növekedési kilátásokat és a nem teljesítő adósok továbbra is magas arányát külföldi megjelenéssel ellensúlyoznák. Eredetileg Németországot vette volna célba a második legnagyobb olasz bank, de a tavalyi menedzsmentváltással ez a terv lekerült a napirendről, és most a lengyel mellett török célpontokat keresnek.
Akvizíciós hullám máshol is várható − írja az üzleti lap, amely szerint az európai bankok többsége visszafizette az ECB-től lehívott olcsó forrást, s mellé sikerült annyi tőkét gyűjteni a piacról, hogy megindulhat egy új növekedési modell kialakítása. A Morgan Stanley kimutatása szerint az elmúlt hónapokban az európai bankok 25 milliárd eurónyi forrást szereztek.
Mivel az anyaországi piacokon lényegében semmilyen bővülési lehetőség nincs, a WSJ által nevesített bankok, az Intesa mellett a spanyol BBVA, a Santander, a francia Credit Agricole Dél- és Kelet-Európában, illetve Latin-Amerikában keres lehetőségeket. Philippe Bordereau, a Pimco európai részlegének elemzője szerint a várható fúziós hullám ellenére az akvizíciók értéke nem fogja elérni a válság előtti szinteket. A kelet-európai térség nemcsak a nyugati bankoknak lehet érdekes, hanem például a lengyel PKO is kihasználná a régió lényegesen kedvezőbb konjunkturális adottságait, a legnagyobb lengyel bankról is az hírlik, hogy tervez egy Lengyelországon kívüli felvásárlást.
A Fitch egy decemberi felmérése szerint a lengyel, a cseh és a szlovák hitelpiac az idén várhatóan növekedni fog, ezért az itteni bankok értékeltsége felülteljesítheti a régiós átlagot. A magas kockázatok miatt a magyar és a román intézmények viszont alulteljesítőek maradnak. Hiába bővülnek a térség északi felén a bevételi lehetőségek, az alacsony kamatkörnyezet miatt a marzsok továbbra is nyomottak, ez alól pedig csak azok a piacok kivételek, ahol gyenge verseny jellemzi a bankszektort − állítja a Fitch, amely szerint emiatt is kialakulhat fúziós kényszer egy-egy szegmensben.
Az UniCredit viszont optimistább a kilátásokkal kapcsolatban, egy minapi elemzésük arra világít rá, hogy a javuló európai kilátásoknak köszönhetően a kelet-európai országok exportlehetőségei növekedni fognak, ami felpörgetheti az itteni vállalati hitelezést. Az elemzés nem csupán a javuló kilátásokról, az új hitelezési modellről is beszél: e szerint a térségben kihelyezett kereskedelmi hitelek finanszírozásához egyre kisebb mértékben kell külföldi anyabanki forrásokra támaszkodni, a bankok inkább igyekeznek otthoni piaci csapokból megoldani ezt. Tanúsítja ezt, hogy a múlt év vége óta ismét bővülő hitelállománnyal párhuzamosan a betétgyűjtés dinamikája is tartja az iramot. Míg 2005 és 2008 között 113 százalékos régiós hitelnövekedés mellett a betéti állomány 55 százalékkal nőtt, addig a 2008−2013-as periódusban 20 százalékos hitelnövekedéshez 34 százalékos betéti bővülés társult, aminek köszönhetően konstans árfolyammal számolva a térséget jellemző átlagos hitel−betét arány a csúcsévek 114 százalékáról mostanra 102 százalékra mérséklődött − hívja fel a figyelmet az UniCredit.
A lengyel bankokban lát fantáziát Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője is, mint mondja, a brókercégnél a lakossági oldalon az utóbbi időszakban nem volt érdeklődés a régiós bankok iránt, intézményi befektetők, adott esetben londoni bankok viszont szívesen vásároltak innen. Kuti szerint a lengyeleknél a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosításának híre húzta tavaly a mélybe az árfolyamokat, miközben azóta kiderült, hogy az ottani átalakítás sokkal kevésbé lesz radikális, mint a magyar, például a meglévő részvényállományt nem érinti. Nagyobb akvizíció volt tavaly is az itteni piacon, akkor a PKO vásárolta fel a Nordea helyi leányát, amivel megerősítette vezető pozícióját a piacon.
Eredményoldalon a kamatcsökkentéseket szenvedte meg a szektor, de a lengyel központi bank kommunikációja szerint júniustól elképzelhető a szigorítás, ami jót tenne a PKO-nak és a Pekaónak is. Kuti azt mondja, hiába várható a kamatbevételek javulása, a két lengyel bank könyv szerinti értéke lefelé fog csordogálni. Ráadásul a lengyel bankok magyar társaikhoz viszonyított prémiuma is elolvadhat. Az egy részvényre jutó könyv szerinti érték a lengyel piacon 1,8−2 körül ingadozott pár éve, jelenleg 1,6−1,7 és az Equilor becslése szerint az év végére 1,5-ig eshet, ezért Kuti a lengyel bankok esetében nem számít túl nagy aktivitásra. Összehasonlításképpen az OTP papírjai 0,7−0,8-as könyv szerinti értéken forognak.
Csehországban viszont teljesen külön pályát járnak a bankok. Tőzsdei szempontból a Komercní érdemel említést, bár a bank árazása az elmúlt fél évben meglepő stabilitást mutatott, gyakorlatilag érdemben csak az osztalékvárakozások mozgatták. A cseh piacon régóta alacsonyak a kamatok, aminek köszönhetően a Komercní hitelportfóliójának több mint 90 százaléka koronában jegyzett, vagyis teljesen más kockázatokon ül a bank, mint régiós társai. Bár a nagy hitelfelfutásból kimaradt a pénzintézet, a válság éveinek vérengzése sem érte el igazán − mondja Kuti, hozzátéve, a Komercní anyabankjáról, a Société Généraléról nem tudni, van-e akvizíciós terve. A brókercég szakembere azt mondja, hogy a régióban még az OTP-ben lát fantáziát, de mindenképpen kivárást javasol, amíg a devizahiteles-mentő program nem körvonalazódik. Ezt követően viszont fölfelé várja az árfolyamot, és − mint mondja − a magyar bank körül lesz érdemes még akvizíciós történeteket keresni.
Szerző: Gerőcs Tamás
