Pénteken újabb mélypontot ütött a forint, tíz hónapja nem látott magasságban, 306,8-on is járt az euró árfolyama, ami a tőzsdei társaságok eredményét sem hagyja érintetlenül. Mivel nem egy negyedév végén járunk, a magasabb keresztárfolyamnak csak akkor van jelentősége, ha az tartósabban megmarad, de a napokban megjelent elemzői prognózisok ezt valószínűsítik, így érdemes megvizsgálni, melyik cég jár rosszul vagy éppen jól a gyengébb forinttal.
A Richter számára egyértelműen pozitív az árfolyam gyengülése, mivel a társaság árbevételének 89-90 százaléka exportból származik, fedezeti ügyletei pedig nincsenek − mondta Kuti Ákos az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. A társaságnak vannak ugyan euróhitelei, de még így is nettó betétesi pozícióban van, így az export forintértékének felértékelődésén keresztül magasabb bevételt és nyereséget realizálhat. Harcsa Norbert ezt azzal egészítette ki, hogy a gyógyszercég számára nem kedvezőek a hirtelen ingadozások, de egy fokozatosan gyengülő forint kedvező a számára egy bizonyos pontig, a túl gyenge forint viszont már a marzsokat is erodálná. Az Ipopema elemzője szerint már a 300-as euróárfolyam is jó környezetet jelent a Richternek.
A forintnál ugyanakkor jobban gyengült az elmúlt hónapokban a rubel, ami a Richter és az OTP tevékenységére is hatással lehet. Gyurcsik Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője nem vár jelentős eredményt az OTP orosz tevékenységéből, így az ehhez tartozó árfolyamhatás is limitált lehet. Harcsa Norbert azonban úgy véli, amennyiben a rubel gyengülése tartós marad, az a vásárlóerő csökkenésén keresztül mind az OTP-re, mind a Richterre negatív hatást gyakorolhat, márpedig mindkét cégnél az egyik legfontosabb növekedési piac az orosz. A gyógyszercégnek ráadásul a legnagyobb piaca Oroszország, a rubel/forint árfolyam csökkenése pedig az ott elért nyereséget mérsékli.
Mivel az olajipar dollárban számol, a Mol számára eredménynövelő hatása van a gyengülő forintnak, összességében a devizaalapú árbevétel aránya 90 százalék a társaságnál, Kuti Ákos szerint ezért az olajcég eredményének nagyon jót tesz a forintgyengülés. Amióta az olajtársaságnál megszüntették a devizahitelek negyedév végi eredményének szerepeltetését, és az elemzők is egyre inkább a tisztított eredménnyel számolnak, a devizahitelek átértékelésén várható nem realizált veszteség miatt nem kell aggódni.
A Magyar Telekom árbevételének mintegy 15 százaléka származik Macedóniából és Montenegróból, ami az ottani, euróhoz kötött devizákban folyik be, ezért a forintgyengülés eredménynövelő hatású − hangsúlyozta Kuti. Ezt a hatást viszont ellensúlyozhatja, hogy a társaság Capexe, a beépített eszközök költsége jórészt euróban merül föl, ennek értéke pedig magasabb, mint a külföldről származó bevétel, ezért a Telekom számára összességében enyhén negatív eredményhatása van a forintgyengülésnek − emelte ki Gyurcsik Attila. A társaság hitelállománya lényegében árfolyamsemleges (ugyan euróban kapja a Deutsche Telekomtól, ám a hitel teljes egészében forintra van swapolva, ezért a forint ingadozása nem jár eredményhatással).
Az OTP esetében inkább negatív a devizaárfolyamok legutóbbi mozgásának a hatása. A gyengülő rubel és ukrán hrivnya miatt az ott keletkezett eredmény forintértéke alacsonyabb, az ukrán belpolitikai események miatt pedig a befektetők tartózkodhatnak az országban kitettséggel rendelkező cégektől. A többi leányvállalat − így a legnyereségesebb bolgár érdekeltség − forintban kifejezett eredménye emelkedhet az olcsóbb forint miatt (a bolgár leva az euróhoz van kötve), ám ezt ellensúlyozhatják Kuti szerint a devizahitelek potenciális veszteségei. Ez nagyobb súllyal esik a latba, mivel még mindig a magyar operáció számít dominánsnak. Gyurcsik Attila ezzel szemben nem számít arra, hogy a devizahitel-portfólió minőségére jelentős hatással lenne a gyengülés, a befektetők azonban tarthatnak attól, hogy ha a kormány gondolkodik valamilyen devizahiteles mentésben, ami az árfolyamot is érinti, akkor az OTP potenciális vesztesége nő a gyengülő forinttal párhuzamosan. Harcsa Norbert úgy véli, az adósok törlesztési hajlandóságát elsősorban nem a devizaárfolyam, sokkal inkább a kamat befolyásolja. A lapunknak nyilatkozó elemzők mindegyike szerencsés megoldásnak tartaná azt a pénteken kormányzati részről is megemlített lehetőséget, hogy referenciakamatok bevezetésével mérsékelnék a devizahitelesek terheit. Ugyan ez csökkentené a bankok nyereségét, de a forintárfolyamra nem lenne negatív hatással, és a bankrendszert sem döntené be. Gyurcsik Attila szerint a referenciakamat gondolata a legeurópaibb megoldása a problémának. A reálisabb kamatok érdemben és azonnal tudnák csökkenteni a frankhitelek törlesztőrészleteit. Harcsa Norbert szerint a lengyel példát lehetne alkalmazni, ahol 2,5 százalék a svájcifrank-hitelek kamata, mivel azt egy referenciakamathoz kötötték. A lehetőség megszellőztetése ugyanakkor hozzájárult az OTP-részvények pénteki mélyrepüléséhez, a befektetők ugyanis fokozottan érzékenyen reagáltak minden negatív hírre.
Szerző: Molnár Gergely
