Ahogy közeledik a Fed nyíltpiaci bizottságának (FOMC) következő, január 28-án kezdődő ülése, elindult a találgatás, hogyan reagálnak majd a döntéshozók a múlt heti makrogazdasági adatokra, hogyan folytatódik majd a kvantitatív könnyítés visszafogása. Dennis Lockhart, az atlantai Fed vezetője a héten azt nyilatkozta, ő támogatná, hogy a csökkentés tovább haladjon, ha az éves növekedés 2,5-3 százalék körül alakul. Lockhart szerint, aki nem tagja a nyíltpiaci bizottságnak, a múlt heti foglalkoztatási adat nem szabad hogy eltérítse a döntéshozókat az eszközvásárlás további csökkentésétől.
Hasonlóan a további vágást támogatja a bizottság két póttagja, Charles Plosser és Richard Fischer, utóbbi már a múltkori döntésnél is 20 milliárdos csökkentés mellett érvelt. A Bloomberg elemzői konszenzusa szerint a Fed 10 milliárd dollárral csökkenti a havi eszközvásárlásait a következő hat hónapban minden ülésén, így a program októberben véget ér. Kérdés, hogy ez az ütemterv hogyan érinti majd a világ pénzügyi piacait. Varjú Péter, az Erste Befektetési Zrt. kereskedési és értékesítési divízióvezetője úgy látja, ha a havi 85 milliárd helyett csak 75 vagy esetleg 65 milliárd dollár kerül a rendszerbe, az még mindig rengeteg pénz. A kérdés az, hogy mikor jön el az a töréspont, amikor valóban csökkenni kezd a likviditás a piacokon. Az elkövetkező fél év azonban még az átállás időszaka lesz, amikor a Fed igyekszik a likviditás vezérelte növekedésből az adatvezérelt, gazdasági javulásba vetett hitbe átvezetni a részvénypiaci szereplőket. Ebben eddig szerinte jól vizsgáztak az amerikai döntéshozók, az első visszafogás nem rogyasztotta meg a piacokat. Amikor elérkezik a töréspont, a szakember szerint a kötvényeket fogja negatívan érinteni, ahol a kockázatok jelenleg nagyon félreárazottak, beleértve a magyar kockázati felárat is. Amikor ezek helyreállnak, a hozamok növekedni fognak, az emberek pedig kivonják majd pénzüket a kötvényalapokból, ez várhatóan a részvényeknek fog kedvezni. Tehát a részvények emelkedése és a kötvények nyűglődése várható Varjú szerint, aki ennek a folyamatnak a kezdetét tavaszra vagy nyár elejére teszi. Az első fél év azonban várhatóan békés időszak lesz, persze sok függ attól, hogyan alakulnak az amerikai makroadatok és a Fed új döntéshozói mennyire kezelik ügyesen az új helyzeteket. Összességében a kamatkörnyezet emelkedésére lehet majd számítani mindenütt.
Móró Tamás, a Concorde elemzője szerint a piaci szereplők is ilyen ütemű, 10 milliárd dolláros csökkentésre számítanak az eszközvásárlásban, így a fejlett részvénypiacok nem érzik majd meg azt. A fejlődő országokban, elsősorban a devizák piacán viszont negatív hatása lesz az egyre csökkenő élénkítésnek. A közgazdász szerint különösen a török, dél-afrikai és kisebb mértékben az indiai és a latin amerikai devizákra gyakorol majd nyomást, ahol nagy a folyó fizetési mérleg hiánya. A Fed lépéseit követően ezekben az országokban nőni fognak a hosszú távú kötvények hozamai, nehezítve a finanszírozást, ami lefékezi a növekedést. A feltörekvő devizákra gyakorolt nyomás csak a kamatok emelése után enyhül majd. Az 1990-es évekhez hasonló válságot azonban nem vár Móró, mert nagyobbak a tartalékok és kevesebb országnak van kötött árfolyamrendszere, ami csökkenti a kockázatot. A helyzet azonban csak akkor javul majd, ha ezekben az országokban is komoly kiigazítások történnek, amelyek megállítják az inflációt és javítják a növekedést − mondta a Concorde elemzője. A legrosszabb helyzetbe Törökországot látja, ahol előrejelzése szerint a korábbi 5 százalékos növekedés helyett idén csak 2,5 százalékkal bővül a GDP, ami török viszonylatban recessziónak számít, és 2015-ben is csökkenés várható.
Magyarországot és Kelet-Közép-Európát Móró szerint nem érinti majd annyira a Fed politikája, ezekbe a piacokba inkább hozzák a pénzt a befektetők. A magyar piac árazási alapon erős, a hosszú hozamok és a felárak is magasak. Ami esetleg történhet az elemző szerint, az az, hogy ha az olyan nagy kötvénytulajdonosokhoz, mint a Templeton, nem megy elég pénz, akkor Magyarországról is ki kell vonniuk némi tőkét, amitől gyengülhet a forint. Magyarország az Erste elemzője szerint sem sérülékeny, Varjú Péter az egész régiót ütésállónak nevezte. Varjú úgy látja, a magyar kötvényhozamok alacsonyan tartása top prioritás volt, aminek mindent alárendelt a magyar vezetés és a bejövő uniós források és pozitív külkereskedelmi mérleg is a sérülékenységet csökkenti. Ami rizikó, az az, hogy a magyar kötvényeknek követniük kell majd a nyugati kötvényhozamok emelkedését a likviditási töréspont után. Ha a jegybank ügyes, akkor ez a beárazódás fájdalommentesen elérhető, és mondjuk ha négyszázalékos lesz az amerikai hosszú lejáratú kötvényhozam, a magyar komolyabb kilengés nélkül beáll a 7-7,5 százalékos szintre. (A 10 éves amerikai állampapírok hozama jelenleg 2,84 százalék, a magyar pedig 5,46 százalék.) Ez viszont kamatemeléssel jár, ami nálunk is kihajtja majd a tőkét a kötvényekből. Együtt utazunk a világgazdasággal; hogy ügyesen vagy nem, az az MNB-től függ − fogalmazott az elemző. A nyersanyagok piacán nem várható komoly emelkedés Móró Tamás szerint. Annyi történhet ezeken a piacokon, hogy mivel a legtöbb szereplő pozicionálása negatív, mindenki pesszimista, ezért a kisebb emelkedésekre is heves reakciók jöhetnek.
Szerző: Csurgó Dénes
