Emelkedett novemberben a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya. A közel 300 milliárd forintos növekedésnek betudhatóan az állampapírok és diszkontkincstárjegyek összes értéke átlépte a 20 000 milliárd forintot ebben a hónapban. A növekedés egyértelműen a devizakötvény-tranzakcióknak tudható be, hiszen ennek értéke 484,5 milliárd forinttal növelte az állományt. Erre a forint gyengülése miatt még rárakódott 131,5 milliárd forint átértékelődési növekedés is. Így a devizában kibocsátott hitelpapírok állománya 6354,8 milliárd forintról 6970,7 milliárd forintra nőtt egy hónap alatt.
Ezzel szemben a forintlejáratokból többet vettek vissza, mint amennyit kibocsátottak, így az éven belüli és hosszabb lejáratok állománya is csökkent. Ez utóbbié ráadásul nagyobb mértékben, így már csak 3209 milliárd forintnyi papír volt az év végén éven túli lejáratokban. A rövidebb diszkontkincstárjegyek így csaknem a teljes állomány felét, 9983 milliárd forintot tettek ki november végén. Az adatokkal kapcsolatban azonban fontos azt is látni, hogy a kedvező piaci környezetben szinte biztosan előrehozott finanszírozást hajtott végre a magyar kincstár, így az év eleji adatokban várható majd korrekció a hitelállomány alakulásában.
A múlt év első tizenegy hónapját nézve ugyanis minden soron növekedés volt az év elejéhez képest. A teljes hitelállomány 1796 milliárd forinttal növekedett, ami főleg a devizaállomány 1143 milliárdos bővüléséből adódott.
A részvénypiacon viszont nem hozott sok izgalmat november, az árak esése miatt ugyan minimális mértékben csökkent az állomány, de a hó végi 4435,7 milliárd forint nem sokkal maradt el az egy hónappal korábbi 4455,7 milliárdtól. Ami viszont érdekes volt, hogy a külföldiek aktívan vásárolták a magyar részvényeket, míg az állam és a magyar háztartások inkább az eladói oldalon jelentek meg a piacon.
Az államháztartás ugyanis a részvényeinek valamivel több mint 2 százalékát eladta, ez 14,4 milliárd forintot jelentett. Így is még 661,5 milliárd forint maradt a tulajdonában, úgy, hogy novemberben az árak esése miatt további 6,8 milliárddal csökkent a portfólió értéke. A háztartások is eladtak nettó 4,6 milliárd forint értékben részvényeket, ami a teljes állomány 1,5 százalékét jelentette. A külföldiek viszont nettó vásárlók voltak, ez 29,2 milliárd forintnyi részvény vételét jelentette novemberben. Érdekes viszont, hogy az állományuk alig nőtt, ugyanis közben 22 milliárddal csökkent a tulajdonukban lévő magyar részvények értéke az árak esése miatt. A külföldiek mellett viszont az év végén már csak a biztosítók voltak nettó részvényvásárlók, úgy látszik, az amerikai QE3 kivezetésének a közelsége mindenki mást óvatosságra intett. A biztosítók hónapok óta stabilan veszik viszont a magyar részvényeket, novemberben is 0,9 milliárd forint nettó értékben vásároltak ezekből az eszközökből. A biztosítók ráadásul jól is fektetnek be, hiszen az általános esés közepén is 0,3 milliárd forinttal nőtt átértékelés miatt is a tulajdonukban lévő részvények állománya.
Az év első tizenegy hónapját vizsgálva viszont elég jelentősen csökkent a magyar részvények összértéke. A január eleji 4751,7 milliárd forintból ugyanis az év végére 318 milliárd forint elolvadt. Ennek döntő többsége, mintegy 200 milliárd forint a külföldieknél jelentkezett, de mintegy 90 milliárddal csökkent az államháztartás részvényben tartott vagyona is. Ezzel szemben a magyar háztartásoké alig több mint 20 milliárd forinttal esett vissza, igaz, a részesedésük az egészből így is 6,6-ról 6,5 százalékra esett.
A részvényekkel szemben tovább nőtt viszont a befektetési jegyek állománya novemberben. A hó végi 4573 milliárd forintos teljes állomány 109 milliárd forintos növekedést jelentett egy hónap alatt. A befektetési jegyek vásárlásánál az élen a magyar háztartások jártak 66 milliárd forinttal. Éves szinten is szépen nőtt ennek a befektetési kategóriának az értéke, a november végi záró állomány ugyanis már közel 1000 milliárd forinttal haladta meg a januárit.
A slágertermékek novemberben a lakosság körében a hazai kötvényalapok voltak, ugyanis a növekedésnek majdnem a fele, 32 milliárd forint ebbe a kategóriába áramlott. Az előző hónaphoz hasonlóan kismértékben nőtt a pénzpiaci alapokba áramló lakossági pénz, az ingatlanalapokból azonban már nettó eladók lettek a háziasszonyok. Érdekes, hogy a jelentősebb tulajdonrésszel rendelkező biztosítók viszont a magyar lakossággal ellentétben novemberben már nettó 5 milliárd forint értékben vontak ki pénzt a kötvényalapokból, míg az egyéb kategóriákban szép egyenletesen növelték vagyonukat.
| Tulajdonos szektorok | Nyitó állomány | Tranzakció | Átértékelődés | Egyéb volumenváltozás | Záró állomány |
| Nem pénzügyi vállalatok | 281,7 | −0,5 | 9,9 | 0,0 | 291,1 |
| Magyar Nemzeti Bank | 0,0 | 0,0 | 0,0 | 0,0 | 0,0 |
| Egyéb monetáris intézmények | 77,5 | 0,0 | −4,5 | 0,0 | 73,1 |
| Egyéb pénzügyi közvetítők | 53,1 | −6,8 | 0,5 | 0,0 | 46,7 |
| Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők | 0,9 | 0,0 | 0,0 | 0,0 | 1,0 |
| Biztosítók, nyugdíjpénztárak | 60,6 | 0,9 | 0,3 | 0,0 | 61,8 |
| Pénzügyi vállalatok összesen | 192,2 | −5,9 | −3,7 | 0,0 | 182,5 |
| Központi kormányzat | 680,0 | −14,4 | −6,7 | 0,0 | 658,9 |
| Helyi önkormányzatok | 2,7 | 0,0 | 0,0 | 0,0 | 2,6 |
| Társadalombiztosítási alapok | 0,0 | 0,0 | 0,0 | 0,0 | 0,0 |
| Államháztartás összesen | 682,6 | −14,4 | −6,8 | 0,0 | 661,5 |
| Háztartások | 298,3 | −4,6 | −1,3 | 0,0 | 292,5 |
| Háztartásokat segítő nonprofit intézmények | 0,7 | 0,0 | 0,0 | 0,0 | 0,8 |
| Külföld (nem rezidensek) | 3 000,2 | 29,2 | −22,0 | 0,0 | 3 007,4 |
| Összes állomány | 4 455,7 | 3,9 | −23,8 | 0,0 | 4 435,7 |
| Forrás: Magyar Nemzeti Bank | |||||
Szerző: Deák Bálint
