Idén 103 ezer hordó lehet a Mol napi kitermelési célja − derül ki Alexander Dodds, a Mol nyáron kinevezett kutatási és termelési igazgatója szavaiból, aki a Reutersnek nyilatkozott. Összehasonlításul: az olajcég 2013 első kilenc hónapjában napi 106 ezer, 2012-ben a teljes évben napi 120 ezer hordó kőolajnak megfelelő energiahordozót hozott felszínre. Az idei terv nem tartalmazza a nemrég bejelentett északi-tengeri akvizíció és esetleges újabb vásárlások hatását. A korábban jó nevű nemzetközi olajcégeknél dolgozó Dodds szerint a visszaesés a magyar és a horvát kitermelésben mutatkozik. Ha horvát lennék, nagyon ideges lennék − fogalmazott −, ugyanis az INA napi 4000−4300 hordónyi szénhidrogént tudna kitermelni, jelentős bevételhez juttatva a költségvetést. Meg is vannak a licencek, a kitermelés bármikor megindulhatna, de nem kapunk rá engedélyt − mondta az igazgató. Ez a mennyiség a horvát termelés 9 százalékának felel meg.
A kitermelés növelése érdekében a Mol évi mintegy egymilliárd dollárt fog kutatásra és kitermelésre fordítani (nem feltétlenül egyenletesen), többek között további északi-tengeri lelőhelyek iránt érdeklődik. A Wintershall-tranzakció lezárásával lehetőségünk nyílik arra, hogy újabb licencekre pályázzunk a térségben − tette hozzá. A Mol célja, hogy 2018-ra 170-180 ezer hordóra emelje napi kitermelését a 2013 harmadik negyedév végi 101 ezerről. Dodds úgy véli a Mol kitermelésének évi 10-15 százalékkal kell növekednie. Hangsúlyozta, a társaság célja, hogy valamennyi meglévő területén növelje a kitermelést, de inorganikus lépéseket is terveznek, az Északi-tenger mellett Oroszország, Pakisztán és Angola jöhet szóba potenciális célpontként.
A kurdisztáni olajexport megindulásával kapcsolatban Dodds elmondta, a következő lépés megbizonyosodni arról, hogy a Törökországba tartó vezeték működik, most úgy néz ki, ez rendben lesz.
Szerző: Molnár Gergely
