Célegyenesbe fordult a vezető szlovén távközlési vállalat a Telekom Slovenije (TSL) privatizálása, miután Ljubljana megnevezte az ügyletet bonyolító társaságokat és a pénzügyi tanácsadó cégeket. A megbízást a White & Case International és a helyi Ulcar ügyvédi irodák alkotta konzorcium kapta, az üzlet lebonyolításában a Citigroup nyújt majd segítséget. A börzén jegyzett, 75 százalékban állami tulajdonú vállalat tőzsdei kapitalizációja 790 millió euró, azaz az állami részesedés nagyjából forintban 180 milliárdot tesz ki.
A TSL privatizációja része annak a kormánystratégiának, amely 15 állami tulajdonban lévő nagyvállalat privatizálását tűzte ki célul, hogy a bajba jutott bankok feltőkésítéséhez, illetve a költségvetési egyensúly megteremtéséhez forráshoz jussanak. Ljubljana arra számít, hogy a telefontársaságért harcba száll majd a Deutsche Telekom és a Telenor, valamint több magántőke-társaság is, köztük a Cinven vagy a Providence, amelyek októberben alulmaradtak a legnagyobb szerb kábelszolgáltatóért, az SBB-ért folyó licitharcban az amerikai Kohlberg Kravis Roberts & Co.-val szemben.
A szlovén kormány optimizmusával azonban nem mindenki ért egyet, a TSL-t ugyanis korábban már kétszer meghirdették, a privatizáció azonban mindkét esetben meghiúsult. Nem tett jót a társaság imázsának, hogy december elején a Moody's Ba1-ről egy fokozattal visszasorolta az adósságra és a csődkockázatra vonatkozó osztályzatát, negatív kilátások mellett. A leminősítés egyik oka az indoklás szerint a társaság jelentős banki kitettsége, illetve az alacsony likviditás, amely azt követően vált akuttá, hogy augusztusban a vártnál nagyobb osztalékot fizetett a cég a 2012-es évre. A hitelminősítő szerint a társaságnak szigorítania kell osztalékfizetési politikáján, különben újabb piaci vagy banki források után kell néznie a 2016-ban lejáró, 300 millió euró értékű kötvények finanszírozásához. A negatív kilátásokat az ország gazdaságának helyzete indokolja, a bevételek 84 százaléka ugyanis Szlovéniában keletkezik, ahol jelentős növekedésre egyelőre nem lehet számítani. A TSL jelen van Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában, Macedóniában, Horvátországban és Montenegróban is. A társaság az év első kilenc hónapjában 1,8 millió euróval, 599 millió euróra növelte forgalmát az előző év azonos időszakához képest, nettó eredménye ez idő alatt 7 százalékkal, 46,3 millió euróra nőtt. Idén a menedzsment 245 milliós EBIDTA-eredményre számít. A TSE mobiltelefon-előfizetőinek száma kilenc hónap alatt 7 százalékkal, 2,23 millióra emelkedett, kábeltévét és internetet 314 ezer, illetve 348,7 ezer háztartásban szolgáltat.
Harmadszorra is megkísérli eladni a Romtelecom SA-ban (ROT) birtokolt kisebbségi részvénycsomagját a román kormány, a 45,9 százalékos tulajdonrész értékesítésének stratégiáját az SSIF Swiss Capital, az UBS Limites, a BT Securities és a Musat SPARL alkotta konzorcium dolgozhatja ki. Piaci források szerint Bukarest azt szeretné elérni, hogy a ROT előbb olvadjon össze mobiltelefon-szolgáltató leányával, a Cosmotéval és csak ezt követően dobják piacra a papírokat a bukaresti börzén (BVB). A társaság többségi tulajdonosa, a görög OTE − amelynek többségi részvényeit a Deutsche Telekom birtokolja − már 2011-ben tőzsdére vitte volna a romániai telefontársaságot, ám az akkor kirobbant belpolitikai háború (a kormány menesztése, majd az államfő felfüggesztése) keresztülhúzta számításaikat. Bukarest titkon abban is reménykedik, hogy a német anyacég az OTE-n keresztül ajánlatot tesz a tavaly 71,6 millió eurós EBIDTA-eredményt elért vállalatra, noha erre a korábbi privatizációs próbálkozások alkalmával sem került sor. Az OTE 1998-ban vásárolta meg a ROT 35 százalékát, 2003-ban tulajdonrészét 273 millió dollárért 54 százalékra növelte. Az állami részesedés értékét a tanácsadó cégek határozzák majd meg, az összeg azonban − tekintve a vállalat eredményeit − több száz millió euróra rúg majd − állította még október elején Dan Nica távközlési miniszter. A telefontársaság bevétele 152,6 millió eurót tett ki a harmadik negyedévben, 036 százalékkal kevesebbet, mint 2012 azonos időszakában. A vezetékes telefonra előfizetők száma 3,8 százalékkal, 4,8 millióra csökkent, az internet- és kábeltévé -előfizetők száma ugyanakkor 7,2 százalékkal, 1,23 millióra, illetve 4,8 százalékkal, 1,32 millióra nőtt.
Ismét napirendre került a Telekom Srbija (TSB) eladása is, Belgrád a korábbi kudarcból tanulva a tőzsdén tervezi értékesíteni 58 százalékos részesedését. Két éve a Telekom Austria 1,1 milliárd eurót kínált a társaság 51 százalékáért, de a szerbek nem voltak hajlandóak 1,4 milliárdnál olcsóbban eladni. Piaci források szerint az azóta 58 százalékra növelt állami részesedésért legkevesebb 2−2,5 milliárd eurót remélnek.
A társaság vezérigazgatója, Predrag Culibrk azonban nem túlságosan lelkes a tervezett privatizáció miatt, mint mondta, éppen annyi érv szól a vállalat megtartása mellett, mint ellene, egy újabb kudarc azonban megtépázná az évek alatt újjáépített vállalat megítélését. A TSB profitja ugyanis látványosan megugrott idén, a nettó nyereség június végén 7,7 milliárd dinárt (egy euró 115 dinár) tett ki, szemben a tavaly hat hónap alatt elért 1,5 milliárddal. A kimagasló eredmény ellenére társaság anyagi helyzete továbbra sem irigylésre méltó, adósságállományát ugyanis alig sikerült csökkentenie, miután 2011 végén 380 millió euróért visszavásárolta az OTE-től a korábban eladott 20 százalékos csomagot. A tranzakciót és a korábbi részvényesek osztalékát 470 millió eurós hitelből finanszírozta a TSB, az összegből futotta még a Citigrouptól korábban felvett 700 millió eurós hitel törlesztésére is, amit 2007-ben a Telekom Srpska 65 százalékára költött a cég. Idén 200 millió euró lejáró tartozást kellett visszafizetnie a vállalatnak, ami jelentős nyomást jelent a cash flow-ra és hátráltatja a fejlesztéseket is. A TSB eladását a nemzetközi hitelezők is sürgetik, része annak a privatizációs stratégiának, amely összesen 179 állami vállalat átszervezését, eladását vagy bezárását tervezi, hogy a költségvetési hiányt leszorítsák. A Telekom Srbijának a Boszniai Szerb Köztársaságban és Montenegróban van leányvállalata.
Szerző: Túrós-Bense Levente
