Talán soha nem előzte meg akkora várakozás a Budapesti Értéktőzsde befektetői körében az amerikai MSCI döntését az évközi indexkosár-módosításról, mint idén novemberben. Az előzetes számításoknak megfelelően a Richter Gedeon Nyrt. részvényei visszakerülnek a standard indexekbe, a Magyar Telekom viszont − alacsony kapitalizációja miatt − kikerül onnan. A befektetők, elemzők és a gazdasági média azután kapta föl a rendesen csak egy szűk szakmai kört foglalkoztató témát, hogy tavaly november közepén az indexszolgáltató úgy döntött, a likviditási kritérium nem teljesítése (vagyis az alacsony tőzsdei forgalma) miatt kiveszi a Richter-részvényeket az index kosarából. Ez akkor hirtelen jelentős esést okozott a gyógyszerrészvények piacán, az akkor még ezer forint névértékű papír 40 ezer forint feletti szintről nagy forgalom mellett 35 400 forintig zuhant november folyamán.
Az MSCI Emerging Markets, MSCI EMEA és MSCI Hungary indexek ugyanis a feltörekvő, illetve magyar részvényekbe fektető nagy külföldi alapkezelők legkedveltebb indexének számítanak − bár egyre inkább vannak trónkövetelők az indexszolgáltatás területén is −, amelyek portfóliójukat az MSCI által javasolt súlyoknak megfelelően töltik föl az egyes részvényekkel, így az index kosarának változása hatalmas vételi vagy eladói nyomást okozhat egy-egy részvény piacán. Az ehhez kötődő látványos árelmozdulás leginkább az indexszolgáltató által megadott fordulónapon a zárószakaszban szokott bekövetkezni, mivel a passzívan kezelt alapok, indexkövető ETF-ek szabályzata nem teszi lehetővé, hogy korábban elkezdjenek fölkészülni a változásra, így az új súlyoknak megfelelő átalakításokat a változás pillanatában hajtják végre, garantálva, hogy egy pillanatra se térjenek el a benchmarktól.
A magyar részvényeket tartó nagy alapok között passzívan és aktívan kezeltek egyaránt találhatók, utóbbiaknak van lehetőségük arra, hogy már korábban megkezdjék a felkészülést a változásra. Ezért ha egy részvény súlya változik, a bejelentéstől az életbelépés időpontjáig folyamatosan jelen van a piaci kereslet, illetve kínálat az adott papírra. Ezt csak tovább erősíti az erre való spekuláció a kisebb befektetők vagy akár hedge fundok részéről, így az elmúlt évek tapasztalata alapján a két időpont között folyamatos emelkedés vagy lemorzsolódás jellemzi az adott instrumentum piacát. Idén novemberben 7-én éjjel érkezett a bejelentés, vagyis pénteken volt először lehetőségük a befektetőknek, hogy már az eredmények tudatában reagáljanak a döntésre. Ez meg is látszott a Richter és a Magyar Telekom árfolyamán: a gyógyszerpapír a már korábban elért magas árszintről is tovább tudott emelkedni, és kiugró, nyolcmilliárdos forgalom mellett 3,5 százalékkal magasabban, 4385 forinton zárt. A Telekom a nap folyamán 279 forintos történelmi minimumon is forgott, de a 285 forintos záróár is − ami 3 százalékos gyengülésnek felel meg − a legalacsonyabb érték a részvény tőzsdei történetében. A befektetőket foglalkoztató kérdés, hogy vajon mekkora vételi erőt vagy eladói nyomást jelent majd az alapok átrendezése, ami az egyik meghatározó információ a várható áralakulás szempontjából. Erre vonatkozóan a brókercégek elemzői a feltörekvő, illetve régiós részvényeket tartó alapok vagyonából próbálnak következtetni, de ezek a becslések általában nagy szórást mutatnak. A Richter információink szerint 0,07 százalékos súllyal kerül vissza az MSCI EM, vagyis a széles feltörekvő piaci indexbe, ami megegyezik a részvény egy évvel ezelőtti, a kikerülést megelőző súlyával. Akkor egymillió részvény kínálatával számoltak elemzők, ami az azóta bekövetkezett részvényfelaprózás miatt most tízmilliónak felelne meg. Vannak azonban ennél magasabb várakozások is, összességében 10 és 22 millió részvény közé teszik az átsúlyozás miatt várható vásárlások nagyságát a szakértők. A gyógyszerrészvény átlagos forgalma az elmúlt egy hónapban mintegy 500 ezer darab volt, vagyis egy ilyen volumenű vételi erő akár további jelentős emelkedést is okozhatna. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy nagyon sokan várták már a kedvező döntést és vásároltak emiatt Richter-papírokat − ahogy egy alapkezelő fogalmazott, a magyar befektetők nyakig ülnek Richterben. Az időben vásárlók eladásai pedig tompíthatják az átsúlyozás miatt az alapoktól érkező kereslet pozitív hatását. A magyar állam után a Richter második legnagyobb tulajdonosának számító Aberdeen Asset Management egy évvel ezelőtt éppen akkor növelte 15 százalék körüliről 20 százalék fölé részesedését, amikor az MSCI negatív bejelentése után az árfolyam zuhanni kezdett. Arról nincs információ, hogy az alap hasonló logika szerint járna el most a visszakerülés során is, miután nyáron már bejelentette, hogy lefelé átlépte a 20 százalékos küszöböt, s csak ötszázalékonként van bejelentési kötelezettség.
A Richter árfolyamát azonban nem csak az MSCI-átsúlyozás támogatja, jelentős hatással van rá az Egis-ajánlat is. Az Egis-részvényesek (leszámítva az államot és azokat, akik nem ajánlották föl a papírjaikat) mintegy 88 milliárd forinthoz jutottak vagy jutnak, aminek egy nem elhanyagolható része minden bizonnyal a Richter-részvényekbe áramlik. Ez a folyamat javában zajlik, megfigyelhető, hogy az addig a 3750 forintos ellenállásnál elakadt árfolyam a Servier Egis-ajánlatának felügyeleti jóváhagyásának napján "szállt el" és az MSCI bejelentéséig 500 forintot, több mint 13 százalékot ment föl. A Richter emelkedését tehát a javuló fundamentumok mellett több piaci hatás is támogatja. Ezek közül talán a legkisebb, de ugyancsak pozitív, hogy az Egis távozásával megnő a megmaradt magyar részvények − és különösen a négy nagy papír − súlya a BUX-kosárban. A BÉT két lépcsőben valósítja meg az átsúlyozást, a második lépést ma vezetik be. Ennek során az október végi 21,5 százalékról november elejére 22,7 százalékra nőtt a Richter súlya, és hasonló mértékű változás várható a mai átalakítástól is.
A BUX kosarának változása ugyanakkor nemcsak a Richterre, de a másik három magyar blue chipre is pozitív hatású, így az MSCI-átsúlyozás kárvallottjára, a Magyar Telekom-részvényre nézve is. A Telekom az MSCI EM indexben jelenleg 0,017 százalékos súllyal bír, november 26-án záráskor ez nullára csökken. Az elemzők becslései alapján a kikerülés tízmillió és negyvenmillió közötti (részvénydarabszám) addicionális kínálatot jelentene a piacon, amit mérsékelhet, hogy a részvény viszont bekerült az MSCI small-cap indexbe, ami egyes várakozások szerint a harmadával csökkentheti a negatív hatást. Az egyre újabb mélypontokra eső telekomrészvény is foglalkoztatja a befektetői közösséget, ám a helyzetet bonyolítja, hogy itt nem lehet olyan egyértelműen javuló fundamentális várakozásokról beszélni, mint a Richter esetében. Ugyan a társaság alaptevékenységében sok pozitív jel látszik, a levegőben lógó − és mostantól 2014 első negyedévéig bármikor meghirdetésre kerülő − újabb frekvenciatender olyan kiadásokba verheti a vállalatot, ami veszélybe sodorhatja a 2014 nyarán esedékes osztalékfizetést. Így a Telekom-papírok áresését inkább hosszabb távú befektetők használhatják ki.
Szerző: Molnár Gergely
