Az Európai Bizottság friss őszi előrejelzésében lerontotta a közös térség növekedési kilátásait, ami elemzők szerint növeli a nyomást az Európai Központi Bankon (ECB), hogy csütörtökön folytassa a kamatvágásokat. Az ezzel kapcsolatos fokozódó piaci várakozások hétfőn ötéves csúcsra, 1297,3 pontra lökték az FTSEurofirst 300 indexet, az FTSE All-World mutató pedig október végén hatéves rekordot állított be.
Jó hír, hogy a dél-európai rézvényindexek, így például a spanyol IBEX is fölfelé mozdul. Egyes vélemények szerint ugyanakkor túlvetté vált a piac, és ha a jövő év elején megkezdődik a nagy jegybankok monetáris visszavonulása, akkor egy erősebb korrekció is kialakulhat.
Alapvetően most két erős trend mozgatja felfelé az európai indexeket − mondja Pintér András, a Budapest Alapkezelő részvényelemzője. Az egyik az általános globális jókedv, amit még a Fed monetáris politikája idézett elő szeptembertől kezdődően (a mennyiségi lazítás kivezetésének elhalasztásával). Ennek egyik következménye, hogy a kockázatvállalási kedv erősödik, így van egy erős irányváltás a kötvények felől a részvények irányába, mind az intézményi, mind a magánbefektetők eszközallokációjában.
Pintér szerint ez egy erős és tartós folyamat is lehet, ami akár évikig is eltarthat. Az Európa-specifikus másik elem, hogy a befektetők az utóbbi időben megtalálták az olcsóvá vált európai értékpapírokat. Ennek árazási okai voltak, hiszen az eurózóna válságakor, 2008 és 2011 között óriási mennyiségű pénz áramlott ki ebből a térségből, a legtöbb befektető szinte automatikusan alulsúlyozta Európát, ezért az itteni papírok − Amerikával összehasonlítva − érdemben alulárazottá váltak. Ahogy most a globális hangulat javulásával párhuzamosan az eurózónát övező fundamentális mutatók is javulni kezdtek, úgy áramlanak vissza ezek a pénzek az európai piacokra. Pintér arra számít, hogy az elkövetkező hónapokban megmarad ez a jó hangulat, aminek hatására az európai indexek folytathatják menetelésüket.
Ha konkrét piaci folyamatokat nézünk, akkor a későbbiek persze kérdésesebbek, hiszen nem látszik, hogy jövőre mit lépnek a jegybankok és annak mi lesz a fogadtatása. Fontos még Pintér szerint, hogy az eurózóna válságának még nincs teljesen vége, hiszen például a mindenki által várt bankuniós terveket célzó intézményi reformok is rendkívül lassan haladnak. Látszik, hogy a politikai akarat csak stresszhelyzetekben erősödik, nyugodtabb piaci környezetben (mint például az elmúlt hónapokban) a reformkedv alábbhagy. Az ECB politikájának piaci hatásait ugyanakkor nehéz megítélni, hiszen a fejlett világ jegybankjaihoz képest az ECB óvatosabban alkalmazta a részvénypiacok által örömmel fogadott likviditásbővítő intézkedéseket. A csütörtöki kamatdöntés kapcsán vannak olyan piaci vélemények, melyek szerint elképzelhető, hogy az ECB lazít monetáris politikáján, akár a kamatszint változtatását, akár a kommunikáció eszközeit alkalmazva − iránymutatást adva a kamatszint tartósan alacsonyan tartására.
A nemzetközi elemzőházak szakértői is fölfelé várják az európai indexeket. Petra Kerssenbrock, a Commerzbank elemzője szerint technikai alapon fölfelé mutat a trend, de szerinte kicsit "túlvettnek" tűnik most a piac. A piac most nagyon fog figyelni az ECB holnapi döntésére és még inkább a Fed decemberi jelzésére − mondják a Braclays szakemberei. Szerintük a kedvezőbbé váló növekedési kilátások tartják meg a mostani szinteket, és a közeljövőben várhatóan a kockázatosabb eszközosztályokban csapódhat le egy érzékelhető vételi érdeklődés. A Bank of America-Merrill Lynch elemzői tegnapi kommentárjukban azt emelték ki, hogy lassan ugyan, de beindul a jegybankok finomhangolása a növekedési fókusztól a pénzügyi stabilizáció felé, de ennek egyelőre nem lesz érzékelhető a piaci hatása.
Szerző: Gerőcs Tamás
