A Richterrel kezdődik a gyorsjelentési szezon

Több cégnél is tisztulhat a harmadik negyedévben a fundamentális kép, mivel a korábbi negyedévek egyszeri eredménytorzító számai most kiesnek. Ebből pedig az fog látszani a szakemberek szerint, hogy valamennyi magyar tőzsdei nagy cég a gyenge hazai működési környezettől szenved.

Az előző negyedévekkel összevetve most nem számít túl rózsás gyorsjelentésre az OTP-nél Réczey Zoltán, a Buda-Cash részvényelemzője. Mint mondja, a korábbi egyszeri pozitív tételek kiesése miatt most éppen fordítva fognak ezek az átmeneti hatások érvényesülni. Ezek közül is a legfontosabb a második negyedéves adópajzs kiesése lesz. A második negyedévben a forint erősödése miatt az átlagosnál sokkal kevesebb társasági adót kellett fizetnie a banknak, ami viszont a harmadik negyedévben − már csak a forint gyengébb teljesítménye miatt is − nem megismételhető. Baj nem lesz, de az átlag közelébe biztosan visszaemelkedik az adófizetési szint.
Másik probléma, hogy a csoportszintű hitelportfólió-minőség várhatóan tovább romlott. Emögött a hazai operáció gondjai húzódnak. Réczey arra számít, hogy a devizahiteles mentőcsomag közeledte ronthatta néhány adós fizetési hajlandóságát, amire a banknak valószínűleg nagyobb céltartalékképzéssel kellhetett reagálnia. Az anyabanknál várható portfólióromlást viszont most némileg ellensúlyozhatta az orosz és az ukrán leánybankok teljesítménye. Mindkét banknál e tekintetben rosszul sikerült az előző negyedév, így most elképzelhető, hogy nem lesz akkora a tartalékképzési igény, mint korábban. Összességében az elemző szerint arra kell majd figyelni a publikációban, hogy a kockázati költségek előző negyedévi emelkedése és az ezzel párhuzamosan növekvő arányú késedelmes hitelek hogyan alakulnak. Réczey arra számít, hogy a negatív tendenciák fognak folytatódni, vagyis az összkép nem jó.

Lesz viszont néhány kedvező elem is az OTP-nél, elsősorban ha a bevételi struktúrát nézzük. A Buda-Cash szakértője arra számít, hogy mind a nettó kamatmarzs, mind a nettó kamatbevétel javulhatott, és valószínűleg a jutalékbevételek is magas szinten maradhattak.

Az ismert iparági folyamatok alapján nem számít túl erős negyedévre sem a Molnál, sem a Magyar Telekomnál Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. Szerinte az eddig megjelent régiós olajipari jelentésekből az látszott, hogy túlkínálat van a finomítói piacon. Az OMV és legutóbb a lengyel Lotos is azt erősítette meg, hogy a finomítói árrések több mint kétéves mélyponton vannak a gyenge kereslet és a magas olajár miatt, ezért Kuti szerint a Mol esetében is legjobb esetben nullás, de inkább enyhén mínuszos eredményt hozhat ez az üzletág. A kitermelési szegmens viszont még mindig húzhatott, annak ellenére, hogy itt viszont egyre több eszközt (lényegében a három orosz mezőből kettőtől) eladott a Mol. Emiatt nagy áttörés az üzemi eredmény soron nem várható a kitermelésben sem, azt ráadásul olyan negatív hatások is érték, mint a forint dollárral szembeni erősödése. A Mol bevételeinek ugyanis 90 százaléka dollárban jegyzett.

Másik probléma Kuti szerint, hogy nem jönnek a tervezett számok a kurdisztáni kutatásból, sőt a két nagy mezőn, a Shaikanon és az Akri-Bijeelen folyamatosan tolódnak ki a határidők, pedig itt mindkét területen már teljes kapacitással kellene folynia a kitermelésnek. Az INA-val kapcsolatos ügyet már említeni sem kell ahhoz, hogy a befektetők értsék, miért ilyen nyomott a Mol jegyzése: fundamentális és pszichológiai elemek is lefelé nyomják − mondja Kuti.

A Magyar Telekom esetében viszont arra számít az Equilor elemzője, hogy hamarosan lehetnek jó beszállási pontok. Ennek oka, hogy a társaságot övező korábbi kiábrándulásnak vége, és ebben nagy szerepe volt a legutóbbi gyorsjelentésnek, amikor kiderült, a cég tendenciózus árbevétel-zsugorodása megállt. A befektetők a mostani gyorsjelentésben elsősorban az eladósodottság változására és az ebből következtethető osztalékfizetésre fognak figyelni. A bevételeket nehéz megjósolni negyedéves alapon, ugyanis az a nyári szezonban szokott hagyományosan erős lenni. Az eredményt továbbra is az adók apasztják.

A társaság készpénztermelő képessége viszont szép lassan javul, és ebből a szempontból olyan akvizícióval kapcsolatos híreknek is egyre nagyobb mértékben lehet jelentősége, mint a 62,4 százalékos állami tulajdonú szlovén távközlési cég szóba hozott megvételének volt. A tranzakcióra valószínűleg most a magas költségek miatt nem fog Kuti szerint sor kerülni, hiszen a szlovén törvények értelmében a teljes cégre ajánlatot kellene tenni. Az elemző viszont azt mondja, szerinte lesz 20-25 forintos papíronkénti osztalék, ami hamarosan be fogja vonzani azokat a kisbefektetőket, akik a legutóbbi áresés miatt távol tartották magukat a Telekomtól.

Szerző: Gerőcs Tamás