Decemberben új kereskedési rendszert vezet be a Budapesti Értéktőzsde és csatlakozik a német üzemeltetésű Xetra platformhoz. Az új rendszer sok mindent megváltoztat a hazai részvénykereskedésben, de a befektetők számára fontos számos szabályozási kérdésben nem lesz számottevő változás. A Xetra kereskedési rendszer bevezetése jogi értelemben a tőzsdei kereskedési rendszer technikai, informatikai üzemeltetésének a kiszervezését jelenti, ezt a funkciót eddig maga a BÉT látta el, a Xetra bevezetésével pedig a BÉT-tel kötött szerződés alapján a Bécsi Tőzsde, a Wiener Börse AG fogja ezt végezni a BÉT-tel szorosan együttműködve. Hangsúlyozni kell, hogy a tőzsdei kereskedés úgynevezett funkcionális üzemeltetése, azaz különösen a kereskedési szabályok megalkotása, a betartásuknak az ellenőrzése, a tőzsdetaggá válás feltételeinek a meghatározása teljes egészében a BÉT hatáskörében marad, ezeket a funkciókat továbbra is egyedül a BÉT fogja ellátni, önállóan − mondta Forrai Mihály, a Kapolyi Ügyvédi Iroda partnere.
Az új kereskedési rendszer lényeges változásokat hoz a tőzsdei kereskedés szabályaiban, ez közvetlenül a BÉT és a tőzsdei kereskedők közötti jogviszonyt érinti. A befektetők és a BÉT között a kereskedés tekintetében nincs közvetlen jogviszony, a befektetők a brókercégekkel mint közvetítőkkel állnak szerződésben, de mivel a tőzsdei kereskedés szabályainak a megváltozása miatt a brókercégek is meg fogják változtatni az üzletszabályzataikat, így a kereskedési szabályok változása a befektetőket is érinteni fogja − emelte ki a jogász.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a tőzsdei befektetések adózása továbbra is teljes mértékben a magyar adórendszer hatálya alá tartozik majd. E tekintetben lényeges változást hozott az adózási szabályok ez év augusztusi módosítása, ami még inkább a tőzsdei tranzakciók irányába tolta a befektetőket. Az egységes 16 százalékos adókulcs fölött ugyanis bizonyos jövedelemtípusok esetében augusztus elseje óta egészségügyi hozzájárulás (eho) is fizetendő. A tőzsdén kívüli ügyleteken szerzett osztalékjövedelem és a nem ellenőrzött tőkepiaci ügyleteken elért árfolyamnyereség esetében az eho mértéke 14 százalék, míg ha ugyanezen jövedelmeket tőzsdei ügyleteken szerzi a befektető, akkor mentesül az eho megfizetése alól. A tőkejövedelmek a jövőben is külön adózó jövedelemnek minősülnek, így nem számítanak az összevont adó alapját képező személyi jövedelem részének.
A teljes adófizetési kötelezettséget meg lehet ugyanakkor úszni, ha valaki hosszú távra, legalább öt évre fektet be és úgynevezett tartós befektetési számlát nyit, hiszen az azon elhelyezett befektetések három év után 10 százalékos, öt év után pedig nullaszázalékos kulccsal adóznak.
Befektetési szolgáltató választásánál továbbra is az a legfontosabb, hogy a szolgáltató rendelkezzen a felügyeleti hatóság által kiadott megfelelő tevékenységi engedéllyel, e tekintetben sem lesz tehát változás a Xetra bevezetésével. Ez egyrészt azért fontos, mert a felügyelt intézményekre vonatkozó szigorú és részletes jogszabályok biztosítják azt, hogy a befektetők megfelelő kiszolgálásban részesüljenek, megbízásaikat a számukra legkedvezőbb módon hajtsák végre és befektetett eszközeiket a jogszabályokban meghatározott módon kezeljék és óvják. Másrészt az egyes befektetővédelmi mechanizmusok (mint például Magyarországon a Befektetővédelmi Alap) csak a megfelelő engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltatók ügyfeleinek biztosítanak kártalanítást a szolgáltató fizetésképtelensége esetén. Egy külföldi, ismeretlen hátterű online szolgáltató esetében a szolgáltató és az ügyfél közötti jogviszonyra irányadó szabályozás és a befektetővédelmi mechanizmusok is kérdésesek lehetnek. Célszerű ezért a befektetőnek még a szerződéskötés előtt ellenőrizni, hogy az adott szolgáltató a befektető által igényelt tevékenységre rendelkezik-e felügyeleti engedéllyel, illetve azt is, hogy védi-e valamilyen mechanizmus a szolgáltató ügyfeleinek befektetéseit.
