Az emelkedésé volt a főszerep a harmadik negyedévben a tőzsdéken. Igaz, a nagy nyertesek erősen spekulatív kategóriát képviselnek, hiszen az első helyen végző venezuelai részvénypiac nem tekinthető túl biztonságosnak, aki viszont mégis itt helyezte el a pénzét, azt bőven kárpótolhatta a három hónap alatt elérhető 56 százalékos indexemelkedés. A második legjobban teljesítő börze az argentin volt, ahol azért az államosítások korában szintén igencsak kockázatos pénzt befektetni. A hozam azonban itt is közel 50 százalék lehetett a harmadik negyedévben. A harmadik helyet a görög tőzsde szerezte meg − úgy látszik, a viszonylagos nyugalom is elég volt a közel 25 százalékos indexemelkedéshez. A magyar befektetőknek viszont nem kellett ilyen messzire menni, ha a hazai papíroknál jobb befektetést kerestek. A tíz legjobban teljesítő börze közé ugyanis a román és az osztrák is befért ebben a negyedévben. Előbbi 19,6 százalékos emelkedéssel a nyolcadik, utóbbi 18 százalékkal a tizedik lett.
A legnagyobb vesztes a jakartai tőzsde lett 22 százalékos visszaeséssel a harmadik negyedévben. Az első tízben a mínuszok főként egy számjegyűek voltak és inkább a periféria piacain volt esés, mint amilyen a thaiföldi és a chilei. A közeli tőzsdék közül egyedül a montenegrói börze fért be az első tízbe, utolsóként, 4 százalékos csökkenéssel. A vezető részvényindexek közül a német börze kicsit több mint 8 százalékot emelkedett ebben a negyedévben, míg az S&P−500 picivel 4 százalék feletti pluszt hozott össze. A technológiai cégek jobban teljesítettek a tengerentúlon, a Nasdaq ugyanis csaknem 10 százalékkal emelkedett, így elmondható, hogy a magyar börze nem tudta kihasználni ebben a negyedévben a jó hangulatot, mivel 2 százalékkal visszaesett július−szeptemberben.
Napi grafikonok
