Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap benyújtotta az Országgyűlésnek a jövő évi költségvetés tervezetét. A miniszter szerint a 2014-es büdzsé kiegyensúlyozott makropályára épül: 2 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,9 százalékos hiánnyal és 2,4 százalékos inflációval számolnak. A tervezés során 296,9 forintos euróval kalkuláltak. A makropálya szerint a háztartások fogyasztása 1,5, a beruházások 5,9 százalékkal nőhetnek, az export 6,1 és az import 5,7 százalékos emelkedése mellett.
Figyelnek a három százalékra
Az első benyomások szerint a mintegy 1092 oldalas javaslatban nagy meglepetések nincsenek, igaz, az ördög a részletekben búvik meg. A kormány a lehetőségei között elmegy a falig, így a növekedést kissé optimistán tervezte meg, míg a hiányt hajszálnyival a 3 százalékos megengedhető küszöb alatt célozta meg. A következő évekre természetesen csökkenő hiánnyal számolnak, 2015-re már a biztonságosabb 2,6 százalékos hiányt írták be a büdzsébe − bár ez a szám a következő kormányt, legyen annak bármilyen összetétele, az égvilágon semmire sem kötelezi − írja a napi.hu.
Ha nem is virtigli választási költségvetés a 2014-es, de nem is a spórolásé: folytatódnak a nemzeti konzultációk, fölpörögnek a stadionépítések. A büdzsé előnyére írható, hogy a bevételi oldal első látásra óvatosan megtervezett, a biztonságot szolgálja a 120 milliárdos rendkívüli tartalék és a százmilliárd forintos országvédelmi alap, e két tétel a GDP 0,6 százalékára rúgó tartalékot jelent.
Napi grafikonok
Szolid adótöbbletek a büdzsében
A gazdasági növekedés gyorsulásával a kormány a társasági adóbevételek 12 százalékos növekedésével számol, az evabevételek viszont látványosan csökkennek. Az áfából kerek 3000 milliárd forintot várnak, ami szolid 1,6 százalékos növekedés, és hasonló mértékű bővüléssel számolnak a személyi jövedelemadóknál. A kormány 2014-től kiterjeszti a családi adókedvezményt, így azt már nemcsak az szja-ból, hanem a tb-járulékból is leírhatják az adózók, ez az intézkedés a tb-járulék-bevételeket 53 milliárd forinttal csökkenti, így a családi adókedvezmény révén 230 milliárd forintról mond le a költségvetés.
Negyvenmilliárd stadionokra
A kormány az egészségbiztosítási és a nyugdíjalap költségvetését nullszaldósra tervezi, a helyi önkormányzatoknál 30 milliárdos hiánnyal számol az idei 15 milliárdos többlet után.
A költségvetés részleteiből kiderül, hogy jövőre a kormányfői protokollra 500 millió forint jut, míg a kormányzati kommunikációra 1,69 milliárd forintot, nemzeti konzultációra további 1,6 milliárdot terveznek elkölteni 2014-ben. A rendőrség az idei 231,2 milliárd forint után jövőre 240 milliárd forintból gazdálkodhat. Az e-útdíj-rendszer teljes mértékben felpörög: a tervek szerint 10 milliárd forintos ráfordítás mellett 133,8 milliárd forint bevétellel számolnak, ez némileg elmarad az eredetileg tervezett évi 150 milliárdos bevételtől, de a költségvetés szempontjából ez a nettó 123,8 milliárd forint talált pénz.
A ppp-kifizetések közül a legnagyobb az autópályákért fizetendő 107,2 milliárdos rendelkezésre állási díj, ehhez mérhető még a Művészetek Palotájának évi 11,5 milliárd forintos ppp-díja. A közlekedési támogatások közül kiemelhető az a 185,5 milliárd forint, amivel a helyközi közlekedést támogatja a büdzsé, a MÁV és GYSEV további 71,7 milliárd forintot kap. A közlekedési cégek a kedvezmények fejében további 104 milliárdos szociális menetdíj-támogatást kapnak, így a Volánokra és a MÁV támogatására csak 2014-ben 360,9 milliárdos költségvetési forrás jut.
A BKV−BKK páros támogatására nem terveztek külön pénzt, annak ellenére, hogy a kormány idén kétszer hét milliárd forint támogatást nyújtott a fővárosi tömegközlekedési cégeknek.
A stadionépítési program nem áll takaréklángra, a Győri Aréna építésére 4,9 milliárd forintot terveznek, a Nemzeti Olimpiai Központra (Puskás stadion) 20,2 milliárdot, egyéb stadionokra pedig 12 milliárd forintot költenek az adófizetők pénzéből. Lecseng a debreceni stadionberuházás, erre a célra már csak 1,79 milliárd forintot rejt a büdzsé.
A nyugdíjakat az inflációval megegyező mértékben, 2,4 százalékkal emelik, így a nyugdíjkiadások 2950 milliárd forintra nőnek.
| 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | |
| GDP növekedése | −1,7 | 0,9 | 2 | 2,3 | 2,5 | 2,6 |
| GDP értéke (milliárd forint) | 28 048 | 29 203 | 30 629 | 32 153 | 33 813 | 35 620 |
| GDP-deflátor | 3,2 | 3,2 | 2,8 | 2,6 | 2,6 | 2,6 |
| Infláció | 5,7 | 1,9 | 2,4 | 3 | 3 | 3 |
| Beruházási hányad a GDP százalékában | 17,4 | 16,9 | 17,4 | 17,6 | 17,8 | 18,1 |
| Háztartások fogyasztása | −1,7 | 0,1 | 1,5 | 1,5 | 1,6 | 1,6 |
| Közösségi fogyasztás | 0,1 | 0 | 0 | −0,2 | -0,5 | 0 |
| Belföldi felhasználás | −3,5 | 0,5 | 2,2 | 1,7 | 1,7 | 1,9 |
| Export | 1,7 | 4,5 | 5,8 | 6,1 | 6,1 | 6,1 |
| Import | −0,1 | 4,5 | 6,2 | 5,7 | 5,8 | 5,8 |
| Folyó fizetési mérleg (milliárd euró) | 1,6 | 3,2 | 3,4 | 3,4 | 3,3 | 3,1 |
| Folyó fizetési mérleg a GDP százalékában | 1,6 | 3,2 | 3,3 | 3,1 | 2,9 | 2,6 |
| Államháztartás hiánya (milliárd forint) | −841,8 | 1 050,8 | −924,7 | −1 191,3 | −894,6 | −770,8 |
| Kormányzati szektor EDP-egyenlege a GDP százalékában | −2,7 | −2,7 | −2,9 | −2,6 | −2,4 | −2,2 |
| Forrás: törvényjavaslat |
