− Az elmúlt évek válsága alatt változott-e a magyar lakosság pénzügyi tudatossága? Mely területeken érzékelhető változás és miben mutatkozik ez meg?
− A pénzügyi tudatosság egy nehezen megfogható, mérhető fogalom és rendkívül lassan változik. Kutatásaink alapján az látszik, hogy a magyar lakosság pénzügyi tudatossága összességében még alacsonynak mondható, ugyanakkor vannak biztató jelek, amelyekre érdemes figyelemmel lenni. Hogy néhány konkrétumot említsünk: az OTP Bank évek óta publikálja Öngondoskodási indexét, melynek legfrissebb, tavaszi Öngondoskodás kutatási eredményei szerint mindössze a magyar lakosság fele rendelkezik valamilyen megtakarítási formával. Ugyanakkor reményre adhat okot, hogy egyre többen ismerik fel a rendszeres megtakarítás fontosságát, és a \"sok kicsi sokra megy\" elv alapján egyre többen kezdenek kisebb összegeket félretenni. Továbbra is a tudatosság alacsony szintjére utal azonban, hogy a megtakarítók 35 százaléka csakis otthon gyűjti a pénzét.
− Mindez azt jelenti, hogy a tudatos tervezés még hiányzik az embereknél?
− A tervezés, célok tekintetében nem olyan rossz a helyzet: a lakosság kétharmada rendelkezik valamilyen konkrét megtakarítási céllal és közülük egyre többen terveznek hosszú távra. Bankunknál azt tapasztaljuk, hogy az embereknek egyre nagyobb igényük van a megtakarításokat érintően tanácsadásra, banki szakértő támogatására. Ebben nyújtanak segítséget az OTP megtakarítástervezési szolgáltatásai, amelyek különböző élethelyzetekhez és igényekhez igazodnak. A megtakarítástervezési szolgáltatások bankunknál teljesen ingyenesek és kötelezettségmentesek, vagyis ügyfeleink eldönthetik, hogy részben vagy egészben megfogadják-e szakértőink tanácsait. Úgy gondoljuk, hogy évente legalább egyszer érdemes lenne egy ilyen ingyenes tanácsadáson részt venni minden megtakarítással rendelkezőnek − vagy azt tervezőnek − és az egyéni célok, igények alapján összeállítani egy több évre vagy akár évtizedre szóló megtakarítási, pénzügyi tervet.
− Változtak-e a befektetési szokások, értem ezen a kockázatvállalás növekedését? Mennyire segített ebben a bankbetétek alacsony kamatszintje?
− Alapvetően úgy látjuk, hogy a magyar lakosság nagy része továbbra is a biztonságos, alacsony kockázatú megtakarításokat keresi. Ugyanakkor úgy tapasztaljuk, egyre többen ismerik fel, hogy a jelenlegi csökkenő kamatkörnyezetben számottevő reálhozam elérésére az alacsony kockázatú betéti termékekkel egyre kevésbé lesz lehetőség és más, akár némileg magasabb kockázatú eszközök felé kell fordulni. 2013-ban januártól júliusig a lakossági betétek állománya jelentősen, 555 milliárd forinttal, azaz 7,2 százalékkal csökkent és ezzel együtt az állampapírok mellett a teljes hazai befektetésialap-vagyon növekedését tapasztaltuk. Ezen belül a háztartások kezében lévő befektetésialap-állomány is nőtt az elmúlt hónapokban. A növekedésből az OTP-alapok számottevő mértékben részesedtek: 2013 első hét hónapjában az OTP befektetési alapjainak vagyona a piacot meghaladó mértékben, 32 százalékkal nőtt. Fontos azonban látni, hogy a jelentős kockázatot megtestesítő részvények, részvény típusú eszközök a lakosság esetében továbbra is alacsony szinten állnak, a megtakarítások alig 3−5 százalékát teszik ki. Azaz bár elkezdődött a megtakarítások értékpapírok felé tolódása, de a kockázatvállalási szint nagyon lassan araszol felfelé. Ezért van kiemelt szerepe a tanácsadásnak és a tudatos portfólióépítésnek, hiszen így a kockázatvállalást is lépésről lépésre tanulhatjuk meg, de egyben magasabb hozamra is szert tehetünk.
− A megtakarítások hogyan alakulnak a magyar lakosságnál? Tudnak-e spórolni, ha igen, mennyit és miből?
− Érdekes, hogy ezt a szót említette: spórolás. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a spórolás nem egyenlő a megtakarítással. Ha takarékoskodunk a vízzel, energiával, pénzzel, akkor spórolunk, ami már önmagában nagyon pozitív. De ez csak az első lépés a megtakarításhoz. Elengedhetetlen azonban a rendszeresség és a célok kijelölése, hogy mire is takarékoskodunk. Nagyon fontos, hogy már a hónap elején tegyük félre azt az összeget, amiről úgy gondoljuk, hogy nélkülözni tudjuk. Nem baj, ha csak pár ezer forintot tudunk havonta félretenni, mert néhány év alatt kisebb összegekből is képezhető 3−6 havi megélhetésre elegendő tartalék. Nem az összeg a fontos tehát, hanem az, hogy a megtakarítás beépüljön gondolkodásunkba és a mindennapok részévé váljon.
− Mik a kedvenc befektetési termékek jelenleg a kisbefektetőknél?
− Az állampapírok, azon belül is a fix hozamot nyújtó egyéves Kamatozó Kincstárjegy jelenleg az egyik nagy sláger. A befektetési alapok tekintetében az év első felében a kötvényalapok nőttek a legdinamikusabban, az év hátralévő részére arra számítunk, hogy az abszolút hozamú alapok és az ingatlanalapok iránt élénkül meg a kereslet.
