Mélyponton a lakosság tőzsdézési kedve

A júniusi 5393,6 milliárd forintról 5546,7 milliárdra emelkedett a háztartások megtakarításainak összege a Magyar Nemzeti Bank (MNB) értékpapír-statisztikája szerint. Az ugrás nagy részét 140,9 milliárd forintnyi friss befektetés okozta, emellett az átértékelődés további 12,2 milliárddal emelte az állományt. Az 5500 milliárd forint feletti összeg új történelmi csúcsot jelent a lakossági állományban, de már a júniusi összeg is rekord volt.
Az év eleje óta 975,4 milliárd forinttal nőtt a lakosság értékpapír-állománya, azonban ennek csak egy része volt friss befektetés, hiszen bankbetétből például hét hónap alatt 242,8 milliárd forint folyt ki.
A háztartások kedvenceinek köre nem változott érdemben a megtakarítási piacon, az év első feléhez hasonlóan júliusban is elsősorban az állampapírok és a befektetési alapok profitáltak a friss tőkebeáramlásból. Az állampapírok állománya mintegy százmilliárd forinttal emelkedett egy hónap alatt, ráadásul ennek tetemes része friss befektetés volt.

Az egyértelműen látszik, hogy elsősorban az éven belüli lejáratú forintkötvényekben bíznak a háztartások, a teljes 1680 milliárd forintos összegből több mint ezermilliárd ebben a befektetési formában volt. Júliusban is a rövid kötvények profitáltak, 78,5 milliárd forintnyi friss befektetés jelent meg ebben az eszközben. Éven túli forintkötvényekbe 11,8 milliárdot, devizakötvényekbe pedig 7,9 milliárdot fektetett a lakosság a nyár közepén.
A befektetési alapokba is folytatódott a tőkebeáramlás, júliusban 37,8 milliárd forintnyi friss háztartási megtakarítás jelent meg ebben az eszközben, a hó végi 2857,1 milliárdos összeg szintén új csúcs. A korábban slágerterméknek számító pénzpiaci alapok esetében megtorpant a népszerűség, majdnem tízmilliárd forintot vontak ki belőlük, a nem pénzpiaci eszközök azonban közel 50 milliárdot vonzottak be, emellett további 10,2 milliárdnyi átértékelődés is növelte a vagyont.

Az év eleje óta eltelt időszakban továbbra is a befektetési alapok az átrendeződés nyertesei, hiszen 619,4 milliárd forinttal nőtt a bennük kezelt háztartási vagyon. A lakosság állampapír-állománya eközben 435 milliárd forinttal hízott az év eleje óta.

A magyar háztartások részvényállománya továbbra is siralmas képet fest, júniushoz képest 17,8 milliárd forinttal, 310,1 milliárdra csökkent a részvénybefektetések összege. Ennél alacsonyabb utoljára 2009 szeptemberében volt ez az összeg, az idei év eleje óta pedig már mintegy 35 milliárd forintnyi megtakarítást vontak ki a háztartások a tőzsdéről. Arányaiban a teljes megtakarításállomány 5,6 százaléka volt részvényekben, ennél alacsonyabb arányra 1997 óta, amióta az MNB közli az adatokat, még sosem volt példa. Tizenöt évvel ezelőtt még 25-30 százalék körül volt a részvénybefektetések aránya a teljes háztartási portfólión belül. Júliusban egyébként a részvényektől való elfordulást két egyszeri tényező is befolyásolhatta: egyrészt ekkor adott el jelentős OTP-pakettet Csányi Sándor elnök-vezérigazgató, ami sok kisbefektetőt is megijeszthetett, másrészt a kormány augusztustól vezette be a hat százalékos eho-terhet a megtakarítások után, így az utolsó hónapban sok pénz áramlott adómentes befektetési formákba, például tartós befektetési számlákra.