Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az első, 2014. június 1-jéig tartó periódusra évi 8,2 százalékos kamatot fizetnek a 30 éves lejárattal kibocsátandó kötvények, a kamat mértékét minden júniusban újraszámolják a januári visszatekintő éves infláció plusz a 4,5 százalékos prémium alkalmazásával.
Azt a cég vezetése nem gondolná, hogy a lejáratig megmaradnak az értékpapírok, hiszen azt a társaság 115 százalékos árfolyamon bármikor bevonhatja, de a befektetők is dönthetnek úgy (minden hónap 10. és 15. napja között), hogy Plotinus-részvényre cserélik a kötvényeket. A tájékoztató szerint minden százezer forint névértékű kötvény után 34 részvény igényelhető − ilyenkor nem jár az az évi kamat −, vagyis 3000 forint alatti részvényárfolyamnál nem nagyon lesz érdemes ezen gondolkozni.
A cég vagyona a tőzsdei bevezetés óta eltelt két és fél évben 59 százalékkal nőtt, ami nagyjából megfelel a társaság tőkepiaci befektetéseit kezelő Zsiday Viktor által megfogalmazott évi 30 százalékos hosszú távú növekedési célnak. A részvényesek eddig csak árfolyamnyereség formájában részesedhettek a cég növekedéséből (a 2011-es 1500 forint körüli szintről idén nyárra 2500 fölé ment fel a papír), s a kötvény kibocsátásának az az egyik oka, hogy felmerült a tulajdonosok körében az igény egy rendszeres hozamfizető papír iránt. A másik ok, hogy miközben a társaság vezetése számos jó befektetési lehetőséget lát, a részvénykibocsátás ma nem számít túl népszerűnek a magyar piacon, a sok csalódás miatt nincs igazán kereslet a kisebb papírok iránt.
A Plotinus folyamatban lévő befektetéseiről csak a negyedéves jelentésekből lehet információhoz jutni, de a társaság elnöke a Napi Gazdaságnak beszámolt néhány olyan ügyletről, amelyek különösen sikeresek voltak. A legkiemelkedőbb ezek közül a görög államkötvények vásárlása a névérték 20 százalékán a görög csődveszély idején. Ezeknek a felét 40 százalék fölötti árfolyamon értékesítették, jelenleg valamivel 50 százalék alatt jár az árfolyam. Ugyancsak jó befektetés volt a szlovén távközlési cég, a Telekom Slovenija részvényeinek vásárlása. A társaság erős készpénztermelő képességgel rendelkezik, a magas amortizáció miatt azonban ez az eredménykimutatásban nem látszott. Azt lehetett várni, hogy vagy magas osztalék, vagy egy közelgő privatizáció miatt a részvények a 65 eurós bekerülési árnál jóval többet érnek. Ez be is jött, másfél év alatt 110 euróra ment föl az árfolyam, közben 15 euró osztalékot is fizetett és a privatizáció is küszöbön áll. Magas nyereséget sikerült még elérni az olasz államkötvények vásárlásával a tavaszi Berlusconi-válság idején, amikor mélybe esett az árfolyamuk.
Egy másik sikeres, ezúttal derivatív ügylet volt az aranyshort az árfolyam letörése előtt, még 1550 dollár fölött. Nagyon jó belépési pontot kínált az árfolyam − emlékezett vissza Zsiday. Eleve eső trendben volt, majd jöttek hírek Ciprusról a bankválságról, a japán mennyiségi könnyítésről, amire az aranynak mint menekülőeszköznek mennie kellett volna, de nem tudott emelkedni. Ez volt a jel az eladásra, ami hamar nyerőre is fordult, néhány nap alatt 150-200 dollárt esett az arany árfolyama.
