Nem kell kapkodni a régiós bankok vételével

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Két csoportra szakadt a nyáron a régiós bankszektor: a lengyel és cseh cégeknek az utóbbi pár hétben sikerült felzárkózniuk a nyugat-európai szektortársaik értékeléséhez, sőt − elemzők szerint − főleg a lengyel piac már túl is lett árazva. Az osztrák és a magyar bankok viszont − gazdaságpolitikai kockázatok miatt − lemaradtak a menettől, pedig a következő időszakban itt is beindulhatnak azok a katalizátorok, amelyek árfolyam-emelkedést idézhetnek elő.

Picit most előreszaladt a piac a régiós bankok értékelésével − mondja Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. Szerinte ez a jelenség augusztusban lezajlott, amikor a befektetők a fejlett piaci rally után egy kései felhúzást csináltak a feltörekvő térségben. Ez érződött a lengyel és a cseh bankszektorban, a PKO-t, Pekaót és a Komercnít is közel kétéves csúcsra húzták, az OTP viszont lemaradt a menettől. A késő nyári rallyt egyébként az európai bankpapírok közötti átsúlyozás gerjesztette, a régiós vállalatok ugyanis a nyugati versenytársakhoz képest alul voltak árazva, vagyis a felzárkózásuk egy globális hatásnak volt köszönhető.

A mostani szinteken Kuti szerint nem éri meg beszállni, főleg mivel a fundamentális sztori sehol sem túl fényes. A legjövedelmezőbb bankok továbbra is a lengyelek, ám itt az elmúlt hetekben gazdaságpolitikai kockázatok bukkantak fel. Így például, hogy a kormány a költségvetési lyukakat az állami vállalatokból elszívott osztalékkal akarja betömni, ami a PKO esetében nem elhanyagolható fenyegetés, lévén a jelentős állami részesedésnek. Ráadásul a gyorsjelentések sem voltak most olyan csinosak, ugyanis a jegybanki kamatcsökkentések hatására jelentősen lemorzsolódtak a kamatmarzsok, és csökkent a kamatbevétel is, viszont érezhetően nőttek a költségek az iparágban. A Pekao esetében annyi pozitívum azért történt, hogy a bank tudta csökkenteni a céltartalékolást, ezért itt tartható a menedzsment által jelzett profitszint. Alapvetően viszont még pörög a hitelezés a lengyel bankok esetében, ami miatt lehet egyáltalán sztoriról beszélni, nem így a cseh vagy a magyar piacon − mondja Kuti. Igaz, a Komercní esetében a most jelentkező költségemelkedést tudta ellensúlyozni a bank a táguló kamatmarzsokkal, ezt pedig értékelték is a befektetők. A gyorsjelentés után szinte azonnal 15 százalékot emelkedett az árfolyam.

Kuti szerint az OTP régiós helyzete több szempontból is speciális, például mert neki van egyedül jelentős külföldi leánybanki hálózata, sem a cseh, sem a lengyel nagybank nem nagyon merészkedett még ki saját piacáról. A magyar banknak a negyedévben éppen az volt az egyik baja, hogy a szinte egyedüliként értelmezhető növekedési sztorija, az orosz leány rendkívül csalódást keltő számokat közölt, amire rájöttek a szokásos hazai kockázatok − így a devizahiteles-mentő csomag. Nem véletlen, hogy Csányi Sándor részvényeladásai komoly feltűnést keltettek a piacon és lényegében meg is akadályozták, hogy a nyugat felől jövő felhúzásba az OTP is bekapcsolódhasson. A fennmaradó kockázatok miatt Kuti Ákos a következő két negyedévben sem vár helycserét az itteni bankok között, mint mondja, ez a kései rally már lezajlott a szektorban, ilyen hatás legfeljebb még a fogyasztási szektorban, illetve defenzív papírok esetében lesz érezhető.

Gyurcsik Attila, a Concorde Befektetési Zrt. szakembere sem ajánlja most vételre a régiós bankokat. Különösen a lengyel bankokat tartja drágának, szerinte Európa legdrágább bankjai most ezek, könyvértékük kétszeresén forognak. A magas árazottság ráadásul Gyurcsik szerint nem indokolt, hiszen a legutóbbi eredményközlések megerősítették, hogy a lengyel bankok kamatláb-érzékenysége továbbra is kiemelkedő a térségben. Mivel volt egy érezhető hozamcsökkenés a lengyel piacon, ez nyomást gyakorolt a kamateredményre, amire az itteni két nagybank úgy reagált, hogy a hosszú kötvényeiken realizált árfolyamnyereséggel ellentételezték a kamatbevétel visszaesését.

A PKO esetében ez nem fogja tudni ellensúlyozni a kieső bevételeket teljes egészében, ezért a Concorde arra számít, hogy az idei profit a tavalyitól 15 százalékkal is elmaradhat. A Pekaónál viszont a nagyobb kötvényeredmény révén valószínűleg tartható lesz a tavalyi profitszint, feltéve hogy nem lesz jelentős hitelportfólió-minőségromlás, amire Gyurcsik egyébként nem számít.

Az elemző is azt mondja, hogy az OTP orosz leánya elég negatív meglepetés volt, emiatt várhatóan az itteni profitvárakozásokat most mindenki lejjebb viszi. A kockázatok miatt nem ajánlja vételre a magyar bankot Gyurcsik Attila, mint mondja, ezek közül a kockázatok közül ma még jelentős hányadot számszerűsíteni sem lehet. A lengyeleket meg egyszerűen túl drágának tartja.

A lengyel piacon − bár itt a legjobb a bankok megtérülése − Sándor Dávid, a KBC Securities szakértője sem lát most fantáziát, ám az osztrák és a magyar bankpapírok esetében igen. Mint mondja, az Erstével, a Raiffeisennel és az OTP-vel is sajáttőke-értéke alatt kereskednek, amiért ezek a társaságok a régiós átlagtól jelentősen le vannak maradva. Ez persze részben indokolt az ismert kockázatok miatt, ám az egyes történetekben van emelkedési potenciál. Leginkább a Raiffeisent említi, ahol az új vezetés költségmegtakarító intézkedéseket ígér, aminek eredményhatása egyelőre nincs beárazva, pedig a régióban ez a legolcsóbb bank. Itt egyedül a 2018-ig esedékes tőkeemelésre kell majd figyelniük a tulajdonosoknak, ám a szakértő szerint most produkálhat még egy emelkedést az árfolyam, amire 28 eurós célárat ad.

Szép lassan szűkülni fog az Erste és az OTP esetében is a lemaradás, főleg a magyar nagybankot kedveli a KBC, viszont Sándor Dávid is azt mondja, hogy a devizahiteles csomag részleteit mindenképpen meg kell várni, mielőtt valaki beszállna a papírba. Ő arra számít, hogy ha nem lesz több száz milliárd forintos negatív hatása a kormányzati programnak, akkor az OTP fundamentálisan is fölzárkózhat, hiszen javul a hazai makrokörnyezet, amire elég érzékeny a bank. Az Erstét viszont kevésbé kedveli, mivel egyfelől itt már megtörtént a tőkeemelés, aminek a hatásai be lettek árazva, másfelől a második negyedéve nem sikerült jól a banknak.