Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Vegyes folyamatokról rajzol ki képet az OTP Bank Nyrt. második negyedéves gyorsjelentése. A bankcsoport a saját elemzői konszenzusát a legfontosabb eredmény sorokon, így az adózott eredmény tekintetében, illetve a jutalékbevétel esetében messze túlteljesítette, ami részben az erősebb forint miatti effektív adóterhelés csökkenésének köszönhető. Ugyanakkor a hitelportfólió minőségének romlása tovább folytatódott, ráadásul az anyabanki kedvezőtlen folyamatok mellett az orosz és az ukrán leány esetében is nőtt a 90 napon túli nem teljesítők aránya. Emiatt a bank a vártnál nagyobb céltartalékolásra szorult a negyedévben, de a nem teljesítő hiteleinek fedezettsége így is csökkent.
Az OTP csoportszintű korrigált adózott eredménye a második negyedévben az előző negyedévhez képest 28 százalékkal, 52,3 milliárd forintra nőtt, ami messze meghaladta az elemzők által várt 43,9 milliárd forintos szintet. A magasabb profitért elsősorban a lényegesen, mintegy 65 százalékkal alacsonyabb effektív adóterhelés mellett a működési eredmények kétszázalékos javulása volt felelős.
A bevételi soron a nettó kamatbevételek az előző negyedévhez képest két százalékkal maradtak el, és valamivel alulmúlták az elemzők által várt 164,5 milliárd forintot. A tényadat 162,6 milliárd forint lett. Ezzel szemben a nettó díj- és jutalékbevételi soron 19, illetve 30 százalékos növekedést sikerült elkönyvelni, a 42,8 milliárd forintos bevétel pedig lényegesen nagyobb, mint a konszenzus által jósolt 38 milliárd forint. Kedvező hír, hogy a magyarországi operációnál a kamatcsökkentések ellenére is tudtak javulni a marzsok: a csoportszintű nettó kamatmarzs 12 bázisponttal, 6,57 százalékra emelkedett.
A magyar hitelportfólió a vállalati hitelek kivételével minden szegmensben csökkent, ugyanakkor az itthoni vállalatoknak nyújtott hitelek állománya az OTP Banknál tovább emelkedett, miközben a piaci állomány összességében csökkent. Ennek következtében az anyabank itthoni piaci részesedése a magyar vállalatoknak nyújtott hitelek esetében 11,1 százalékra nőtt. A lakossági hitelfolyósításban a részesedése továbbra is nagyon erős (jelzáloghiteleknél 33 százalék, személyi kölcsönnél 52 százalék volt a második negyedévben).
Amit nem találtak el a Napi Gazdaságnak nyilatkozó elemzők, az a külföldi leányok hozzájárulásának alakulása. A negyedévben ugyanis megtört az a trend, hogy a leánybankok egyre nagyobb mértékben felelősek a megtermelt profitért. Míg az első negyedévben hozzájárulásuk 45 százalék volt, addig most, a második negyedévben ez 24 százalékra apadt. Mindez a számok szintjén azt jelenti, hogy az első negyedévi 18,5 milliárdos profit után a második negyedévben csupán 12,8 milliárd forintot sikerült termelniük. Elsősorban az orosz és az ukrán leány hozzájárulása maradt el a várakozásoktól, míg a bolgár DSK-nak sikerült javítania. Az orosz adózott profit például a harmadára, az ukrán pedig a hetedére mérséklődött negyedéves alapon − döntően a kockázati költségek bővülése miatt.
A hitelportfólió romlása most az orosz és az ukrán leány esetében is megfigyelhető volt, ami miatt csoportszinten a 90 napon túli nem teljesítők aránya 19,9 százalékról rekord magasba, 20,8 százalékra emelkedett. A nem teljesítő hitelek fedezettsége annak ellenére esett 1,7 százalékponttal 78,6 százalékra, hogy a csoport növelte a kockázati tartalékait, a várt 57 milliárd forint helyett ráadásul 59,8 milliárddal. A csoportszintű nettó hitel/betét mutató egyelőre változatlan, 93 százalékon áll, vagyis a banknál továbbra is erőteljes az adósságleépítés, és néhány leánybanki operációt leszámítva a hitelaktivitás − főleg a magyar piacon − továbbra is gyenge.
Oroszországban már az év elején felmerült, hogy az áruhitelekre alapozott eddigi stratégia helyett egy minőségi szolgáltatásokat nyújtó, széles kört elérő banki működés felé kellene elmozdulni, ám az ehhez szükséges fejlesztéshez még egy-két évre szükség van − mondta el publikációt követő sajtótájékoztatón Bencsik László vezérigazgató-helyettes.
A kockázati költségek alakulása terén viszont Bencsik optimista: a második negyedévi megugrás − Oroszországot leszámítva − nem trendszerű, sőt összességében továbbra is úgy látszik, hogy a 2013-as kockázati költségek nem érik el a tavalyi szintet. Bencsik esetleges akvizíciós tárgyalásokról nem szólt, de utalt arra, hogy a devizahitelesek mentésével kapcsolatos bizonytalanság az akvizíciós lehetőségekre is kihat − különösen a magyar piacon való bankvásárlások esetében −, de továbbra is vizsgálják a lehetőségeket.
