A második félévre vonatkozó kitekintésében a JPMorgan továbbra is felülsúlyozásra ajánlja a feltörekvő piaci szuverén kötvényalapokat, míg a vállalati kötvények esetében alulsúlyozást javasol. Elemzésük szerint az év második felében megállhat a szuverén kötvényalapokból történő kiáramlás, de az egész éves tőkemozgás messze a tavalyi, illetve a tavalyelőtti szint alatt fog maradni. Az utóbbi időszak 13,9 milliárd dolláros forráskivonása után az idei eddigi nettó egyenleg 30 milliárdos aktívumra csökkent, de az egész éves nettó beáramlás elérheti a 40-50 milliárd dollárt (szemben a tavalyi százmilliárddal).
Az elmúlt hetek mozgásai valószínűleg a kockázatvállalási kedv csökkenésével és a volatilisabb árfolyammozgásokkal magyarázható − vélik az UniCredit szakértői, akik szerint érdemesebb tágabb perspektívába helyezni a kötvénypiaci tőkeáramlási folyamatokat. Elemzésük szerint a válság, vagyis 2009 közepe óta idáig mintegy 100 milliárd dollárnyi tőke áramlott a feltörekvő kötvényalapokba, ennek tükrében pedig az elmúlt hetek kiáramlása nem tekinthető szignifikánsnak. A portfolio.hu kimutatása szerint a négyhetes mozgóátlag második egymást követő héten mutatja a tőkekivonás ütemének mérséklődését, vagyis elképzelhető, hogy a Fed által keltett hullámok csillapodni fognak.
Reuters
Ennek viszont ellentmond a JPMorgan előrejelzése, amely szerint 2008 óta valószínűleg idén először fog az egész éves megtérülési mutató a negatív tartományban ragadni a feltörekvő szegmensben. Szerintük ez a Fed keltette eladói hullámok mellett a szeptemberre várható újabb jegybanki jelzéseknek lesz betudható. Így is az év hátralévő részét inkább a stabilizáció fogja jellemezni, és egyes szegmensekben a 2-4 százalék körüli átlaghozam még elérhető marad a második félévben.
A JPMorgan azzal számol, hogy a tízéves amerikai kötvényhozam 2,85 százalékos szinten lesz az év végén, ami miatt a feltörekvő szuverének átlagos hozamkülönbözete 300 bázispontra, míg a vállalati kötvények esetében a spread 350 bázispontra fog szűkülni, így az előbbi eszközosztálynál az éves megtérülés −3,9 százalék, míg az utóbbi esetében −2,4 százalék lehet. A spread szűkülése okozta negatív reálmegtérülés ugyanakkor nem a fundamentumoknak szól − hívják fel a figyelmet elemzők −, hanem egyfelől technikai alapú árazásnak, másfelől annak a szerkezeti tényezőnek, hogy a feltörekvők esetében hosszabb az átlagos futamidő, mint a fejlett piaci kötvényeknél. Ugyanakkor az elemzők nem gondolják hosszú távon fenntarthatónak az ilyen szűk spreadek fennmaradását, ami miatt várhatóan mindkét eszközosztályban beindul egy érezhetőbb hozamemelkedés az év végéig, ami képes lehet átmenetileg megfordítani a tőkeáramlás egyenlegét. Ráadásul a fundamentumok továbbra is jobbak a feltörekvő térségben, ahol az idei átlagos növekedés annak ellenére megmarad a 4-4,5 százalékos sávban, hogy a két legfontosabb gazdaságban, Kínában és Brazíliában rohamosan romlanak a hitelpiaci kondíciók.
A JPMorgan szerint a fejlett piacokon is folytatódhat a hozamemelkedés. Az USA-ban az év végére várt 2,85 százalékos 10 éves kötvényhozamok a jövő év közepéig 3,25 százalékig kapaszkodnak tovább, sőt 2014 végére 4 százalék fölé is kerülhetnek, ami 2 százalékos átlagos inflációval számolva 2 százalék körüli jövő évi reálhozamot jelentene. Ennek erőteljes hatása lehet a nemzetközi pénzpiaci mozgásokra, és akár egy tartós irányváltás is bekövetkezhet a fejlődő térségből a fejlettek felé. A JPMorgan szerint bár a jegybankok mozgástere továbbra is jelentős, egyelőre csak a Fed felől érkeznek szigorító jelzések, a G4-ek jegybankjai várhatóan idén és jövőre fenn fogják tartani ultra laza monetáris politikájukat, sőt tőlük további 2 ezer milliárd dolláros monetárisbázis-bővítést vár a befektetési ház.
Ami az elmúlt heti mozgások földrajzi bontását illeti, az UniCredit kimutatása szerint a négy nagy feltörekvő térség mindegyike jelentős tőkekivonástól szenvedett, kivéve a magyar. Nagy kérdés, hogy ha tartós marad a tőkeáramlás iránya, akkor milyen ütemmel érjük be a többi régiót, illetve ha valóban megnyugodna a piac, akkor a magyar hozamok megmaradnak-e a mostani alacsony szinteken.
