Lengyelországban szinte minden eladó

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az elmúlt bő tíz évben a lengyel állam 20,3 milliárd eurónyi privatizációs bevételt könyvelt el, ennek köszönhetően a 2000-es 26 százalék után 2010-ben már csak 19 százalék volt az állami szféra részaránya a lengyel GDP-ben − derül ki abból az előadásból, amit a közelmúltban Tomasz Zganiacz, a lengyel kincstár tőkepiacokért felelős igazgatója tartott nemzetközi újságíróknak Varsóban.

A fenti folyamat még nem ért véget, 2012−13-ra összesen 260 állami vállalat magánosítását készítették elő, ezek közül 130 társaság idén májusra már magánkézbe került. Az érintett cégek egy részét meghívásos tendereken adták el, míg a nagyobb vállalatokat bevezették a Varsói Értéktőzsdére, ezzel is hozzájárulva a részvénypiac fejlődéséhez.

Ráadásul a lengyelek nem folyó kiadások fedezésére használják fel a privatizációs bevételek egy részét, hiszen a jelenleg hatályos törvény szerint az ilyen források 15 százaléka a vállalatfinanszírozási állami alapba kerül, két-két százalék megy az államkincstárba és a nemzeti tudományos alapba, a bevétel 40 százaléka pedig a demográfiai tartalékalapot gazdagítja majd, mely a társadalom elöregedése miatt képez tartalékot. A kormány csak a fennmaradó résszel rendelkezik a bevételekből.

A nagy ütemű privatizáció hozzájárult ahhoz, hogy a lengyel piac mostanra első helyet foglal el a nyilvános részvénybevezetések (IPO) terén Európában. Tavaly például 53 új vállalatot dobtak piacra Varsóban, ami a kontinensen a legmagasabb szám, az IPO-k értéke alapján pedig az ötödik helyen állt a lengyel tőzsde. A legnagyobb részvénybevezetéseket évről évre állami vállalatok jelentették, a 2010-es rekordév sikeréhez például nagyban hozzájárult, hogy a vezető lengyel biztosító, a PZU papírjait 2 milliárd dollár értékben bevezették a piacra. Ez a mai napig a kelet-közép-európai régió legnagyobb IPO-ja és a legnagyobb európai bevezetés 2007 óta.

Az idei év eddigi legnagyobb részvénybevezetése februárban volt, amikor az állam és a BGK összesen 11,75 százalékos tulajdonrészt kínált fel a PKO Bank Polskiban 1,2 milliárd dollár értékben. A legnagyobb lengyel pénzintézetet 2009-ben vezették be a tőzsdére, tavaly novemberben a kormány már eladott egy hétszázalékos részvénycsomagot. A fokozatos magánosítással májusra 31 százalékra csökkent az állam résztulajdona, így már csak hat százalékot dobhatnak piacra, hogy elérjék a kívánatos állami befolyást.

A lengyel privatizáció folyamata még messze nem ért véget, hiszen egyrészt vannak még teljesen állami kézben lévő nagyvállalatok, másrészt van néhány már tőzsdén lévő cégben állami részesedés. Vannak persze stratégiai vállalatok, melyektől nem akar megszabadulni a Tusk-kormány, elsősorban az energiaiparban és a pénzügyi szektorban tartanának meg valamekkora állami tulajdonrészt. A legnagyobb lengyel bankban és biztosítóban például egyaránt 25 százalékos tulajdonrész a kívánatos. A lengyel államkincstár kimutatása szerint ha a kilenc, már tőzsdén lévő vállalatban az állam részesedése a tervezett tulajdoni hányadra csökken, akkor az a jelenlegi piaci kapitalizációt alapul véve további 4,1 milliárd eurós bevételt jelenthet az államkasszának. A nyolc kiválasztott stratégiai társaság esetében pedig négynél már elérte a tervezett részesedést az állam, vagyis a jelenlegi tervek szerint nem kívánják azt tovább mérsékelni.