Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tervek szerint Lengyelországban fontos állami infrastruktúra-fejlesztésekbe vonnának be magántőkét ezen keresztül, 2015-ig tízmilliárd eurónyi fejlesztést valósítanának meg. Ebben az évtizedben összesen 100-120 milliárd eurónyi fejlesztés szükségességével számol a Tusk-kormány, ennek csak egy részét adná az új beruházási program. Az új fejlesztési tervekhez a privatizációs bevételek mellett uniós forrásokat is felhasználnának; a kincstár abban bízik, hogy már az idén bejelenthetik az első projektet.
A Polish Investment Programme (PIP) három elemre épül: egyrészt az állami tulajdonú BGK bank hiteleket és garanciákat nyújtana beruházásokhoz, másrészt egy állami alapon keresztül közvetlenül fektetnének be pénzt, harmadrészt pedig ez az állami alap ppp-konstrukciókban lenne a magántőke partnere. Az állami bankot részben a pénzügyminisztérium forrásaival, részben pedig kötvénykibocsátással tőkésítenék fel, a magántőke pedig az infrastruktúra-beruházásokat megvalósító, részben állami tulajdonú alapba (Polish Investments for Development) szállhatna be. Az állam nem csak magánbefektetőket vár partnernek, hanem önkormányzatokkal is szívesen együttműködne helyi beruházások finanszírozásában.
A lengyel kormány nagy figyelmet fordít arra, hogy a fenti konstrukció piaci alapokon működjön, a befektetési alap irányító testülete mentes legyen a politikai befolyástól, függetlenül hozhassa meg a döntéseket egy-egy projekt sorsáról. A tervek szerint elsősorban energetikai és közlekedési beruházásokat támogatnának állami tőkével, előbbi kategóriában külön kiemelt cél a manapság slágernek számító palagázprojektek jövőbeli felfuttatása. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésében a közúti és vasúti közlekedés mellett prioritást élvez a tengeri szállítási infrastruktúrák építése.
Az új állami beruházási alap célja, hogy Lengyelország a jövőben is vonzó maradjon a befektetők szemében. Az elmúlt évek gazdasági sikerei között Varsó kiemelten kezeli, hogy a 2013-as \"Doing Business\" versenyképességi rangsorban a világon a legnagyobb előrelépést a lengyel üzleti környezet érte el, a 2012-es 62. helyről hét pozícióval került feljebb.
