Két hét alatt esett több mint húsz százalékot az irányadó japán tőzsdeindex, a Nikkei−225, és a másik nagy részvénypiaci mutató, a Topix szintén a medvepiac határán egyensúlyozott pénteken (a két japán részvénykosár közül a Nikkei−225 torz súlyozása miatt egyre inkább a Topixot kedvelik a befektetők; Napi Gazdaság, május 29.). A Nikkei ugyan a tavalyi év nagy részét 8500 és 9000 pont között oldalazva töltötte, amihez képest még mindig erős a múlt hét végi 12 877 pontos zárás, a néhány héttel korábbi 15 942 ponthoz képest viszont már nagyon is kiábrándító. A vesszőfutás a monetáris politikával kapcsolatos kételyek miatt kezdődött, Haruhikó Kuroda elnök ugyanis egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett a várható kamatszinttel kapcsolatban. A múlt héten azonban az általánosan kockázatkerülővé váló globális hangulatra ráerősített Abe Sinzó miniszterelnök, aki nem tudott méretben meglepetést okozni költségvetési költekezési programjával. Nagy a bizonytalanság a defláció inflációba fordítására tett erőfeszítések hitelessége körül, és a befektetőket nyugtalanítja a kötvénypiacon tapasztalható volatilitás is.
Nem maradt azonban eszköztelen a japán kormány, amely mindenképpen a kockázatos eszközök felé terelné a japán megtakarításokat. A hatalmas vagyont kezelő japán nyugdíjalapok megdolgozása már elkezdődött: az állami nyugdíjalap (GPIF) pénteken jelentette be, hogy 67 százalékról 60 százalékra, 1,17 ezer milliárd dollár értékűre csökkenti japán önkormányzati és államkötvény-állományát, és ezek helyett részben részvényeket is vásárol. Várakozások szerint rövidesen más nyugdíjalapok is követik a példát. A jen gyengülésén tavaly év végén nagyon sokat nyerő Soros György is síkraszállt a japán kormány mellett, és a húsz százalékot eső részvénypiacot vételre használja ki − értesült a Wall Street Journal. A lap értesülései szerint a magyar származású befektető alapjánál újra vonzónak találják a japán részvényeket.
