Továbbra sem számítanak a forint felértékelődésére a szakemberek, a forintkamatok egyre csökkenhetnek, a BUX ugyan emelkedhet, de a magyar gazdaság helyzete még mindig siralmas − derül ki a friss ZEW−Erste-felmérésből.
Javult valamelyest a BUX index várható teljesítményével kapcsolatban a szakértők várakozása a német ZEW intézet és az Erste Bank friss felmérése szerint. A régióval foglalkozó hetvenegy pénzügyi szakember (elemző és portfóliómenedzser) 54,2 százaléka gondolta úgy, hogy a magyar tőzsdeindex emelkedhet a következő fél év folyamán − ez 2,6 százalékpontos javulás áprilishoz képest. 20,3 százalékuk tippelt arra, hogy ezen az időtávon esés várható a magyar részvénypiacon, ezzel a felmérés bull/bear hányadosa 2,6-re emelkedett.
Reuters
Ez gyakorlatilag a márciusi szintnek felel meg, így a magyar piaccal kapcsolatos várakozások az áprilisi visszaesést követően visszakapaszkodtak az enyhén optimista, semleges régióba. Emlékezetes, hogy a magyar piac megítélése januárban még a felmérés 2007-es elindulása óta mért legkedvezőbb szinten tartózkodott, az árak lecsorgásával párhuzamosan azonban a hangulat is visszatért az inkább semlegesnek tekinthető zónába. Megállt viszont a forinttal kapcsolatos hangulatjavulás. Március hónapot alapvetően a Matolcsy György kinevezése körüli fejlemények határozták meg, s a 300 forint fölé szaladó euróárfolyammal párhuzamosan durván pesszimistává vált a forintpiac; az április már alapvetően az enyhülés és enyhe forinterősödés jegyében telt. Két hónapja még a szakértők nettó 20 százaléka várt további forintgyengülést, áprilisban már megegyezett a gyengülést és az erősödést várók tábora. Most viszont néhányan elkezdték úgy érezni, hogy ennél tovább nem nagyon erősödhet a magyar deviza, nettó 3,4 százalék szerint fél év múlva magasabb euróárfolyamot láthatunk.
Napi grafikonok
A forintkamatokkal kapcsolatos várakozásokon viszont látszik a jegybanki kommunikáció, a megkérdezettek brutálisan magas, nettó 63 százaléka gondolja úgy, hogy a rövid lejáratú kamatok fél év múlva alacsonyabbak lesznek a jelenlegi szintnél. Ugyanakkor a hosszú hozamok mérséklődésére mindössze nettó 3,6 százalék számít, ezzel tovább mélyítve a szakadékot a két időtávval kapcsolatos várakozások között.
Nem mozdult el viszont a mélypontról a magyar gazdaság jelenlegi helyzetének megítélése (a felmérés az első negyedéves GDP-adat közlését megelőző napon zárult), a megkérdezettek nettó 68,8 százaléka szerint az egyértelműen rossz. Ezzel Magyarország változatlanul a dobogó utolsó helyén áll a régióban. Vigasztaló lehet, hogy a kilátások a szakértők szerint javultak, nettó 36 százalék szerint a magyar gazdaság helyzete a jövőben kedvezőbb lehet, ez 13 százalékponttal magasabb érték az áprilisinál.
