Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár minden valószínűség szerint e hónap végén is csökkenti a szokott, negyed százalékpontos mértékben az MNB monetáris tanácsa a jegybanki alapkamatot, már látszik, hogy az ilyen tartalmú döntéseket a jövőben egyre nehezebben lehet majd rutinszerűen meghozni.
Most nem a forintgyengülés, hanem más ok késztetheti előbb-utóbb megállásra a kamatcsökkentés elszánt híveit, nevezetesen az állampapírok iránti kereslet esetleges csökkenése. Ez a hozamok csökkenése miatt következhet be, aminek hajtóerejét már jó ideje a kamatcsökkentések jelentik. Igaz ugyan, hogy forintbefektetésre az állampapírokénál nemigen tudnak magasabb hozamot elérni az intézményi befektetők (hasonló kockázattal persze), azonban semmi sem gátolja meg őket abban, hogy más országokban és devizákban gondolkodjanak. Ez pedig két szempontból is hátrányos lehet: az adósságfinanszírozás nehezedésén túl a másik az esetlegesen kivonuló pénzek árfolyamgyengítő hatása. Egyelőre még nincs konkrét gond az állampapír-értékesítésekkel, azonban a három hónapos papír aukciós adatai jelzik, hogy előbb-utóbb számítani lehet akár erre is. Legutóbb ugyanis az ötvenmilliárdos keretre összesen csupán kevesebb mint hetvenmilliárdos ajánlat érkezett be, ami jócskán elmarad a szokásostól. Ezért a kibocsátó negyvenmilliárdra csökkentette a mennyiséget. Igaz, az átlaghozam még így is 4,24 százalék lett, ami valamivel alacsonyabb a megelőző aukción mértnél és több mint fél százalékponttal alulmúlja a jegybanki kamatot.
Napi grafikonok
A kereslet voltaképpen nem csökkent, hanem a hosszabb futamidejű papírok felé tolódott el − nem feltétlenül a hosszabb távra szóló bizalom okán, sokkal inkább azért, mert ezek a papírok egyelőre még magasabb hozammal vásárolhatók meg. A három aukcionált államkötvény mindegyikénél igen komoly kereslet mellett ötvenszázalékos mennyiségemelés és csaknem a maximális eredményt hozó nem kompetitív értékesítés történt. A hozamok ennek megfelelően a korábbi aukciókhoz képest érezhetően lejjebb szálltak, konkrétan 4,37, 4,49 és 4,85 százalék lett az átlag a három-, öt- és tízéves papírnál.
Nem csak az aukciókon szereplő hosszú papírok népszerűek, de a prémium államkötvények is. Annak ellenére, hogy a kizárólag a lakosságnak szóló forintkötvény kamatprémiumát alaposan megkurtították már az idén. Az eurókötvény sem kerülhette el ezt a sorsot, a múlt héten lezárták a 2016/X sorozat értékesítését, és az utód, a 2016/Y már alacsonyabb kamatprémiumot fizet. Ez 2,25 százalékot jelent, a csökkentés mértéke negyed százalékpont. A konstrukció népszerűségét jól mutatja, hogy miután az ÁKK néhány nappal előre bejelentette az értékesítés május 17-ével történő lezárását, kénytelen volt a lezáráskor mennyiségemelést is bejelenteni, méghozzá 150 millió euró értékben. A forintkötvénnyel ellentétben az eurókötvényt bárki, így intézményi befektetők is vásárolhatják, ők pedig a tapasztalatok szerint jóval gyorsabban reagálnak minden történésre. Kérdés, hogy a kondíciók romlása mennyire hűti majd le a konstrukció iránti érdeklődést. Az óvatos, negyed százalékpontos csökkentés miatt valószínűleg nem annyira, hogy az meglepetést okozna a kibocsátónak.
